Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Heckenast Gusztáv: Magyarország bányászata és ipara a XVII. század végén
Jegyzetek Magyarország ipari termelőerőinek állapotáról a török kiűzése után XVIII. századj nyomtatott forrásokból sok adatot hoz Horváth Mihály, Az ipar és kereskedés története Мак gyarországban a három utolsó század alatt. Pest 1840 (újra kiadva: Horváth Mihály Kisebb Tör*ténelmi Munkái. Pest 1868. III. köt.) és reprint Budapest 1984, összefoglaló értékelést aql Acsády Ignácz, Magyarország Budavár visszafoglalása korában. Budapest 1886. 283—284, 290т 292. Gazdasági körképet igyekszik nyújtani sok adattal, gyenge eredménnyel Hildenstab Györgyt Közgazdasági viszonyaink II. Rákóczi Ferenc korában. Székelyudvarhely 1910. (Művelődéstönténeti Értekezések. 42.) Az ország termelőerőinek állapotát is vizsgálja, alapos elemzéssel Bánr kúti Imre, A Rákóczi-szabadságharc gazdasági problémái. Kéziratos kandidátusi értekezés. Busdapest 1969. Mindezek a munkák azonban még nem teszik lehetővé az ország ipari kapacitásáénak megnyugtatóan arányos ábrázolását. Az összefoglalás így óhatatlanul illusztratívvá válik> mert részletmonográfiákra kell épülnie. A magyarországi bányászat XVII. század végi— XVIII. század eleji helyzetéről Wenzel Gusztáv, Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest 1880 már nagyon keveset mond. Gazdag adattár az alsó-magyarországi főkamaragrófság Selmecbányái levéltárának (ma: Státny ústredny bansky archív, Banská Stiavnica) anyagából Pech Antal, Alsó-Magyarország bányám íveléséne к története. III. 1650—1750. Sajtó alá rendezte Kosáry Domokos. Budapest 1967, és ugyancsak Pech Antal, A selmeci bányavállalatok története. II. 1650-1750. Sajtó alá rendezte Kosáry Domokos. Budapest 1967. Magyarország természeti kincseiről és virágzó bányaműveléséről Philipp Wilhelm von Hörnigk, Österreich über alles, wann es nur will. Nürnberg 1684, а X. fejezetben ír, az idézet is onnan. Brown útleírása magyarul: Szamota István, Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054—1717. Budapest 1891, az idézet itt a 402. lapon. A gömöri hegyekről Aloysius Marsili, Danubius Pannonico—Mysicus ... Hagae — Amstelodami 1726. III. 117. Zweig János Kristóf naplója : Rákóczi Tükör. Szerk. Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes. Budapest 1973, az idézet itt: I. 229. A tényleges helyzetre idézett adatok; T., A körmöczbányai aranybánya-üzem mérlege 1676—98-ig. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 5 (1898) 45—46; Pech, Alsó-Magyarország i.m. III. 80, 94; Vom Nieder-Ungarischen Berg- und Schmelzwesen im J. 1692. Magazin für die Bergbaukunde, von J. Fr. Lempe. IX. Dresden 1792, 181-224. Nagybányára Wenzel i.m. 234. A rézbányászatra, főleg kereskedelmi szempontból Jozef VlachovicV Slovenská med'v 16, a 17. storoSí. Bratislava 1964 és Heinrich Ritter von Srbik, Der staatliche Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Theresia, Wien — Leipzig 1907. A Csákyak szomolnoki bányáira ezenkívül még Wenzel i.m. 221. Károlyi Sándor nyilatkozatát idézi Richter Ede, Selmecbánya történetéből. A kuruc idők. Selmecbánya 1903. 8. Az Andrássyak bányászati privilégiumát közli Wenzel i.m. 394. A réz- és higanybányák elzálogosítása: Srbik i.m., továbbá Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 4 (1897) 521-524, б (1899) 352-355 és Takács Sándor, Két világkereskedelmi cikkünk a 18. században Uo. 10 (1903)97-152. * A vastermelésről Heckenast Gusztáv, Fegyver- és lőszergyártása Rákóczi-szabadságharcban. Budapest 1959. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Újsorozat. 13.) 15—32, az egykorú technológiáról uő., A magyarországi vaskohászat technikai szintje a 16—18. század* в ban. Századok 119 (1985) 917—940. Acsavari nagyolvasztóról Zimányi Vera, A Zrínyi család tengermelléki birtokai. Századok 115 (1981) 379—385, a libetbányairól Ákos" Paulinyi, 2eleziarstvo na Pohroní v 18. a v prvej polovici 19. storocia. Bratislava 1966. 22. Rákóczi biztosainak jelen* tése: OL. G.29. Rákóczi-szabadságharc lt., V.3.d/A. Selmeci főbányagrófi letét. 73. sz., a szór
