Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Köpeczi Béla: Európa magyarságképe 1686-ban
meg több pamfletjében is, amelyekben azt bizonyítja, hogy a magyar rebellió Isten és a király ellen való volt, I. Lipót a fegyver jogán is abszolút szuverenitásra tarthat igényt, és a magyarok hálásak lehetnek neki. Ezt a hálát fejezték ki I. József megkoronázásával és az örökletesség kimondásával. A cseh nadrágba öltözött magyar libertinus címet viselő pamfletje érvelését kiegészíti az ugyancsak 1688-ban megjelent,/! dicsőségteljes ausztriai ház örök házasságát magasztaló munkájában, amelyben a szerző nagy magabiztonsággal ítéli el az Őszinte Frigyes által előterjesztett tételeket és általában a német protestánsok árnyaltabb értékelését a Thököly-felkelésről. 10 Az Augsburgi Liga háborújával a magyar kérdés lekerül a politikai viták napirendjéről és csak akkor tűnik fel, amikor a török Thökölyt kinevezi erdélyi fejedelemnek. Ekkor már a francia publicisztika nyíltan Thököly mellé áll, Angliában és a német protestánsoknál a vallási szimpátiákat a politikai írók feladják. Ezt az időszakot azonban külön kell vizsgálnunk. A pamfletek világosan mutatják, hogy milyen érdekek befolyásolták a magyarokról kialakított képet. A kíváncsiság 1683 után is a felkelés felé fordult, és alig vették tudomásul, hogy a magyarok egy része elpártolt Thökölytől és részt vett a török elleni háborúban. II. A magyarságképet alapvetően azok a sztereotípiák befolyásolják, amelyek a magyarokról évszázadok alatt kialakultak, főleg a humanisták hatása alatt. A humanisták (s közülük főleg Bonfini hat) egyrészt antik Pannónia-leírásokra támaszkodnak, másrészt átveszik a középkori krónikák állítását a magyarok hun vagy szkíta eredetéről, és ezzel történelmi előzményeket teremtenek megítélésükhöz. Ez pedig már önmagában is rossz kiindulópont: Nyugat-Európában a hunoknak vagy a szkítáknak az emléke a barbárságot idézi. Két klisé az, amely különösen általánossá válik: az egyik az országra vonatkozik, és eszerint Magyarország tejjel, mézzel folyó Kánaán, ahol a természet minden jótéteménye megtalálható, legfennebb a levegő és a vizek szennyezettek. A másik a lakosok jellemzésére vonatkozik, amely szerint a magyarok vadak, lázadók, állhatatlanok, fösvények, bosszúállók, és még lehet sorolni a hasonló jelzőket. Mégha egyes földrajzi-történeti összefoglalók el is ismerik azt, hogy erkölcseik a kereszténység felvételével valamit javultak, akkor is főleg azt emelik ki, hogy a hadimesterségekben tűnnek ki, hogy kevéssé értenek a mesterségekhez és a kereskedelemhez, hogy nem szívesen élnek a városokban, hogy a főurak sem díszítik lakásaikat, csak kertjeiket és fürdőiket szeretik, hogy a parasztok kunyhókban élnek. A katolikusok elítélik a sok vallást és részben ennek tulajdonítják a középkori Magyarország bukását. 11 A kliséket támasztják alá az utazók is, így E. Browne angol utazó, akinek könyve az 1670-es években jelent meg több nyelven is, és aki megerősíti az ország termékenységére és nyersanyaggazdagságára vonatkozó hiedelmet, s azt állítja a magyarokról, hogy bár vannak jó tulajdonságaik, amelyek alkalmassá tehetnék őket a tudományok és a művészetek művelésére, „szívesebben hajlanak arra, hogy megtanulják, hogyan kell jól harcolni, minthogy milyen módon lehet tudósnak lenni." 12 Elismeri viszont, hogy sokan tudnak latinul Magyarországon és még a kocsisokkal is ezen a nyelven értekezik. 1674-ben jelent meg Moréri Nagy Történelmi Szótára, amely rengeteg kiadást ért meg még a XVIII. század folyamán is, s a tájékozódás fő forrása lett. Elismétli az ország gazdaságáról mondottakat, s a magyarokat így mutatja be: ,,A magyaroknak nagyobb hajlandóságuk van a háborúra, mint a kereskedelemre és a művészetekre. Kegyetlenek, fennhéjázok, bosszúállóak és annyira egyenetlen kednek egymás között, hogy csodálkozni lehet, ha nem lettek a barbárok 7
