Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Buza János: A szpáhi-birtokosok és a majorsági gazdálkodás

га 28 szekér árpát ... volt mindenik szekéren tíz-tíz fertály." Kecskemét, 1663. okt. 28. Kecskemét, robotlajstromok I. 83—84. Nagykőrös elöljárósága 1654-ben nagyobb meny­nyiségű árpát és búzát vásárolt Baranyában, amelyet a mezőváros adózói fuvaroztak haza, egy-egy szekér gabona mennyisége 8 1/4 és 12 1/4 fertály között ingadozott. Részleteseb­ben Id. Búza .Gabonaárak... 19. 75. Gyárfás István: A jászkunok története. Budapest 1885. IV. 152. (1594. évi utalás). A Jászság török kori történeti néprajzával és gazdaságtörténetével újabban Kocsis Gyula fog lalkozik elmélyülten. Kutatásai nyomán megnyugtatóbb kép várható a térség török urai­nak majorsági gazdálkodásáról is. 76. Fekete Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai 1549—1686. Levéltári Közlemé­nyek 1933. 59—60. (Továbbiakban: Fekete: Gyöngyös... ). • 77. Blaskovics:Gömör... 16. 78. Egy fertály árpa átlagára 1 forint 13,8 dénár volt ekkor Nagykőrösön, ezzel szemben a hatvani törökök 60 dénárért adták el fertályát! Búza: Gabonaárak... 30—35. 53. 79. Erre nézve — többek között — az 1656. évből lehet példát hozni: „Werebéli Húszéin agá­tól 1 fertály árpát wöttem d. 75.", illetve „Pesthi Murtaszán oda basaátúl vöttem harmad­fél terhe borokat eötven tallérokon. Satisfecimus. Szekérbéri 10 ft. Haszna 12 ft. 27 1/2 d." Szk. 1656. 212., 189. A kiragadott példa — minden esetlegessége ellenére —jelzi azt, hogy a szpáhik a borkereskedelemben nagyobb értékű és mennyiségű áruval vettek részt. Nagykőrös és Kecskemét kocsmáltatási számadásainak módszeres feldolgozása e téren is igen tanulságos lenne! 80. Témánk szempontjából említendő, hogy a magyarországi török uralom idején a királyi Magyarországon allódizáló földesurak gabonaértékesítési lehetőségei sem bővültek az idők folyamán: Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV—XVII. században, (hely nélkül) 1963. 149-151., 244-248. 81. Purjesz:177. 82. Purjesz: 176-177. 83. Purjesz: 197. 84. Fest Aladár: Esztergomi török tisztek levelezése Nagy Ferenc érsekújvári lovas hadnagy­gyal (1651-1658). Történelmi Tár 1895. 728. Nem bizonyítható az, hogy a Győr megyei Gönyű és Mezőörs lakossága gabonát termesztett a töröktől bérelt pusztákon, az azonban egyértelmű, hogy a szpáhik itt sem allódizáltak, hanem a puszták bérleti díjának emelésére törekedtek. Gönyű idővel 12 forint helyett 25 forintot, Mezőörs pedig 20 forint helyett 25 tallért - azaz (a királyi Magyarország adott térségén jellemző árfolyamon számítva) 37 forint 50 dénárt — fizetett a puszta használatáért. Ráth: A Győr vármegyei ... 80., illetve: Ráth Károly: Győr vármegyének 1642. évben összeírt sérelmei jegyzőkönyve a török ellen. Magyar Történelmi Tár 1860. A puszták paraszti használata másutt is igazolható a Dunán^ túlon: Dávid Géza: A Simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest 1982. 101. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom