Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Soós Sándor: „... a búcsújárások meg nem szűnnek.” A barokk búcsújáróhelyek sajátosságainak kialakulása a XVII. századi Magyarországon. Adatok a búcsújáróhelyek jövedelemforrásaihoz

Templomdíszítés: A ösíksomlyói templom belső díszítésére 1664-ben II. Rákóczi Györgyné, a Csákyak, Wesselényi Ferenc és mások adtak össze néhányezer forintot. Nyerges János „képíró és képfaragó" végezte el 250 forintért, 8 mázsa búzáért és 8 mázsa árpáért a nagyoltár munkáit, ugyanő a Szent Antal mellékoltárért 140 forintot, a Szent Gábor oltár fehérre festéséért 38 forintot kapott.

10s Haller Péter és neje, Péchy Erzsébet 1000 forintot adott a nagyoltár és a Szent Antal oltár díszítésére.

106 Orgona: 1688-ban Albrecht Ignác János királyi tanácsos 150 forintot fizetett egy orgonakészítőnek a máriavölgyi orgona javításáért.

107 1658-ban özv. Haller Istvánné Barkóczy * Anna Mária 24 ezüst tálat adományozott Csíksomlyónak, amit a barátok 1000 forintért eladtak s ezért orgonát vettek.

108 Harang: Egy 1663-ban elkészült máriavölgyi harangra Oroszy György királyi személynök 600 •» forintot adott. Két kisebb harangot pedig gróf Nádasdy Ferenc ajándékozott.

109 Építőanyag: A soproni ferences templom 1652-ben a városi tanácstól Pálffy Pál nádor közbenjárására 300 000 darab téglát kapott.

110 A bánfalvi templom szintén kapott Sopron városától 1618-ban 7 öl követ.

111 Fa: Esterházy Miklós nádor gondoskodott arról, hogy a kismartoni ferencesek mindig elegendő fát kapjanak.

112 Vas: 1602-ben a csíksomlyói kolostor Basta György királyi fővezér parancsára a csíki vasbán vából kapott 10 mázsa vasat.

113 5. Egyéb adomány: Könyvtár: Leuchas Xav. Ferenc váci kanonok végrendeletében a könyvtárát hagyta a márianosztrai kolostorra.

114 II. Szakrális és liturgikus tárgyak, eszközök, alapítványok 7. Alapítványok Alapítvány: A bánfalvi kolostor javára Erdődy Imre gróf tett nagyobb alapítványt.

115 Misealapítvány: Remetinecz kegyhelyen a következő misealapítványokat tették: 1657. Batthyány Erzsébet, 1670. Gotthál család, 1682. Patachich Miklós országes főjegyző, Szlaveticsi Orsich Márta, 1689. Bériek Péter hrascsinai plébános, 1893. Tuk Péter, a konvent gondviselő ügyésze. Öröklámpa alapítvány: 1699-ben Drugeth Zsigmond özvegye, gróf Keglevich Teréz 600 forint alapítványt tett, hogy az öröklámpa mindig égjen Homonnán.

117 Esterházy gondoskodott arról, hogy Kismartonban is mindig égjen az öröklámpa.

118 2. Ajándékok a kegyképek és kegyszobrok díszítésére: 1665-ben Bánffy Kristóf né Farkas Margit a csíksomlyói Szűz Mária szoborra ezüst koszorút * csináltatott, amely több mint 300 forintba került.

119 Özv. Rákóczy Györgyné Báthory Zsófia menyasszonyi ruháját adta a kegyszobornak, amelyet 60 gyémánt és 60 rubint kő díszített, s bizonyos napokon ebbe öltöztették a szobrot.

120 A soproni Szent Mihály templom Szűz Mária » és kis Jézus szobra részére először Sárkány Miklósné készíttetett aranyból átszőtt menyasszonyi ruhájából ékes ruhát.

121 A máriavölgyi kegyszobor részére: 1660. Landlskrovetz János, Pálffy Pál nádor könyvelője Mária diadémjára adott 4 font*aranyat, sőt az ötvösmunka költségeit is vállalta. 1688 ban a szobrot arany sugarakkal vették köíül, erre 199