Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

†Benczédi László: Kollonich Lipót és az „Einrichtungswerk”

latba Wellmann azt is, hogy az EW ipar- és kereskedelempártoló javaslatai nem elég sokoldalúak, s nincsenek eléggé kidolgozva. Hasonlóan J. Bérenger (Finances et absolutisme autrichien dans la seconde moitié du XVII e siècle, Párizs, 1975) is arra mutatott rá, hogy Kollonichot sajá­tos kettősség jellemezte: miközben progresszív reformelképzelései voltak társadalmi kérdések­ben, alapjában konzervatív beállítottságú volt a pénzügyekben, aki nagyvonalú beruházások és pénzműveletek helyett mindent „takarékoskodással" igyekezett „kigazdálkodni", hajlamos volt arra, hogy belevesszen a részletekbe, s a pénzügyeket nem politikai és gazdasági, hanem jogi és morális kategóriaként kezelte. Ki tagadhatná, hogy Kollonich szellemi arculatának és pszicho­lógiai alkatának ezek az utóbbi vonásai szervesen összefüggenek heves zsidóéilenességével (a XIX—XX. századi fajelméletre utaló antiszemitizmus szót itt természetesen szándékosan kerü­löm), a kereskedelmi-, bank- és uzsoratőkét reprezentáló, s az ausztriai ház felívelő dicsőségét oly eredményesen finanszírozó Oppenheimer Sámuel konok gyűlöletével, a „Hofjude" tevé­kenységének retrográd-középkorias és moralizáló meg-, illetve elitélésével? Nem mondhatom azt, hogy mondanivalóm végére értem — viszont tény az, hogy a rendelkezésemre álló idő leiárt. Summa summarum: Az EW-ben előremutató pozitív javaslatok és káros negatív megnyilvánulások keverednek egymással, s kutatásunknak csakúgy, mint törté­netírásunknak még jócskán akad tennivalója az objektív, reális és kiegyensúlyozott mérleg meg­vonásáig. Ehhez azonban mindenekelőtt arra volna szükség, hogy megfelelő apparátussal ellátva végre az EW teljes szövege kiadásra kerüljön, s ezzel minden (magyar és külföldi) kutató számá­ra hozzáférhetővé váljon, mert amíg ez nem történik meg, fennáll a lehetősége annak, hogy aránytalanul többet emlegetik, mint amennyit olvassák, s a teljes mű ismeretét kiragadott idé­zetekkel, szubjektív és szelektív eljárásokkal pótolják. Bárcsak ez a tanácskozás is indítást adna e nagyjelentőségű kulturális-történeti örökségünk oly régóta esedékes kiadásához! 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom