Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

†Benczédi László: Kollonich Lipót és az „Einrichtungswerk”

latba Wellmann azt is, hogy az EW ipar- és kereskedelempártoló javaslatai nem elég sokoldalúak, s nincsenek eléggé kidolgozva. Hasonlóan J. Bérenger (Finances et absolutisme autrichien dans la seconde moitié du XVII e siècle, Párizs, 1975) is arra mutatott rá, hogy Kollonichot sajátos kettősség jellemezte: miközben progresszív reformelképzelései voltak társadalmi kérdésekben, alapjában konzervatív beállítottságú volt a pénzügyekben, aki nagyvonalú beruházások és pénzműveletek helyett mindent „takarékoskodással" igyekezett „kigazdálkodni", hajlamos volt arra, hogy belevesszen a részletekbe, s a pénzügyeket nem politikai és gazdasági, hanem jogi és morális kategóriaként kezelte. Ki tagadhatná, hogy Kollonich szellemi arculatának és pszichológiai alkatának ezek az utóbbi vonásai szervesen összefüggenek heves zsidóéilenességével (a XIX—XX. századi fajelméletre utaló antiszemitizmus szót itt természetesen szándékosan kerülöm), a kereskedelmi-, bank- és uzsoratőkét reprezentáló, s az ausztriai ház felívelő dicsőségét oly eredményesen finanszírozó Oppenheimer Sámuel konok gyűlöletével, a „Hofjude" tevékenységének retrográd-középkorias és moralizáló meg-, illetve elitélésével? Nem mondhatom azt, hogy mondanivalóm végére értem — viszont tény az, hogy a rendelkezésemre álló idő leiárt. Summa summarum: Az EW-ben előremutató pozitív javaslatok és káros negatív megnyilvánulások keverednek egymással, s kutatásunknak csakúgy, mint történetírásunknak még jócskán akad tennivalója az objektív, reális és kiegyensúlyozott mérleg megvonásáig. Ehhez azonban mindenekelőtt arra volna szükség, hogy megfelelő apparátussal ellátva végre az EW teljes szövege kiadásra kerüljön, s ezzel minden (magyar és külföldi) kutató számára hozzáférhetővé váljon, mert amíg ez nem történik meg, fennáll a lehetősége annak, hogy aránytalanul többet emlegetik, mint amennyit olvassák, s a teljes mű ismeretét kiragadott idézetekkel, szubjektív és szelektív eljárásokkal pótolják. Bárcsak ez a tanácskozás is indítást adna e nagyjelentőségű kulturális-történeti örökségünk oly régóta esedékes kiadásához! 158