Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Oborni Terén: Nógrád megye haditerhei a felszabadító háborúban
zabot és TOD kassai köböl árpát követel, mivel az ittlevő császári militia élelemből nagy szükséget lát. 28 A megye ígéretet tesz még 410 orális portio kiszolgáltatására is a kvártélyozás egész ideje alatt, valamint a rimaszombati hadak élelmezésére, két hónapra 400 kassai köböl árpa és a lovak számára 600 kassai köböl zab kifizetésére. 29 Ugy látszik nem sikerült a megyei követeknek megvesztegetniük Doria alezredest, pedig november elején nála járván, egy pár ökröt, egy hordó bort, 1/2 urna vajat, 6 köböl tiszta búzát, kakasokat, ludakat, tojást vittek magukkal a számára. 30 A várt portioszám-csökkentés mégis elmaradt. Doria őrgróf a tél folyamán fokozatosan emeli föl a Rimaszombatba szállítandó árpa, zab és széna mennyiségét, ezért a vármegye is fokozatosan felemelni kényszerül a portánként beszedendő búza és zab mennyiségét. A molnárokat, mesterembereket, libertinusokat és más taxásokat hatszoros összeggel terhelik meg, a kocsmárosokat háromszorossal. 31 Eközben levélben értesítik Doriát, hogy a szolgabírók éjjel-nappal szedik a kvártélypénzt, legyen hát egy kis türelemmel és nem lesz fogyatkozás a pénzben. 32 1687 első hónapjaiban a császári hadak fuvaroztatásai jelentik a legnagyobb gondot a megyében. Doria szekereket kér gabonaszállítás céljára, s bár a megye úgy véli, ez túl megy megszabott kötelességükön, semmit nem tudnak tenni. Ujabb és újabb szigorú parancsok érkeznek Doriától, hogy mivel a megye nem szállított el 1000 kassai köböl zabot Rozsnyóról Rimaszombatba, fizessen ezer tallér bírságot. A porti ohátralékot is január végéig fizessék ki, másként tekintet nélkül az emberekre, a hadsereg erőszakkal behajtja. 33 15000 kassai köböl zab Lublóról Rimaszombatba szállítása is a megyét terheli. Erre vonatkozóan már 1686 márciusában megérkezett Lipót császár levele, melyben tudatja, hogy mivel a Felső-Magyarországon állomásozó hadsereg igen szűkölködik élelemben, ezért a Sziléziai Hercegségből iderendelt élelmiszer elszállításában Nógrád megye, más, a végeken megmaradt vármegyékkel együtt a gratuitus labor módja szerint vegyen részt. 34 A császári katonaság beszáMásolásától a nemesi kúriák sem voltak mentesek. 1687febt ruárjában Doria alezredes azzal fenyegetőzik, hogy ha a megye nem teljesíti fuvarozási kötelet zettségeit ő továbbra sem fogja visszahívni hadait a nemesek házaiból és kúriáiból. 35 A megye lakosságának a harcokban lerontott várak és városok újjáépítésénél, megerősítésénél is segédkeznie kellett. Gyakori volt az extraordinarius gratuitus labor elrendelése, 1683-ban a vármegye Losonc lakosait a füleki vár megerősítéséhez rendeli, de azok saját városuk gyengeségéről, megromlottságáról panaszkodnak. 36 1684 májusában minden Ipoly fölötti falu Gács várának helyreállításánál köteles segédkezni. 37 A császári hadvezetésnek ezekben az években sok gondot okozott a hadsereg lazuló fegyelme. A fosztogató, rabló katonák veszélyeztették a falvak még megmaradt lakosságának életét és anyagi javait. 1684-ben a nádornak panaszolják, hogy a kékkői, divényi, gácsi, ajnácskői katonák elhajtották az állatokat, szénát és abrakot mértéktelenül hordtak el, és az embereket is bántalmazták, nyomorúságuk egyre növekszik. 38 Nemcsak német és idegen nemzetiségű katonák, hanem a magyarok sem ismertek kíméletet. 1685 tavaszán több fâlu és mezőváros lakosai kérik Pálffy Károlytól a kárt okozó magyar lovas és gyalogos katonák elfogatását és igazságos megbüntetését. 39 1685 júniusában Nógrád, Pest és Heves megyék követeket küldenek Caprara tábornokhoz, a tolvaj katonák ügyében, hogy megfelelő orvoslást szerezzenek. Nógrádi részről Kajaly Pál, Darvas János és Kántor Pál esküdtek vettek részt a követségben. A három vármegye azt is elhatározza — mivel a prédálások nem szűntek meg —, hogy fizetett hajdúkat szerveznek a gonosztevők, a szegénység nyomorgatói ellen. Vezetőjüknek Darvas Mihályt jelölik ki. 40 138
