Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Varga J. János: Inszurrekció, kvártély és porció (Megyei teherviselés a felszabadító háború időszakában)

A nemesek ne csak fegyvereikkel, de vagyonukkal is járuljanak a terhek közös viseléséhez." Figyelemre méltó a királyi leirat hátoldalára vetett megjegyzés, ami nyilván határozatként a nemesi közgyűlés jegyzőjétől származott: „Ebben megcáfolhatatlan princípiumok vannak."

34 Nem sokra ment azonban a nemesség ezekkel a „principiumok"-kal, amikor a katonaság erővel beszállásolta magát az udvarházakba. Tolvaj Ferenc és Király György Nógrád megyei tisztségiviselők arról értesítették a közgyűlést 1687 telén, hogy Marchio Doria császári hadbiztos addig „nem hívja vissza hadait a nemesek házaiból és a kúriákról", ameddig a megye Rimaszombatba nem szállítja a kívánt 1500 köböl rozst és zabot.

35 A beszállásolás nagy sérelmét így panaszolja el a porcióról szóló énekében egy kétségkívül nemesi szerző a 17. század végén: „Szabadságod ellen házodban is beszáll, Uri módon bízvást énekölve sétál, Te nemes fejedre tűle sok huncfut (szitok) száll, Azt mondja: házadtúl máshova távozzál. Megkérték s megkérik tűled az porciót, Vármegyékre osztják számtalan sok adót, Megnézik házodnál te kincses ládádat, Elvonják alúlad paplanos ágyadat. Abrakot s szénát kér az lovainak. Szép fehér cipót hordat éh gyomrának, Gyönge levest, tyúkhúst parancsol szájának. Édes lángízű bort hordat ő torkának."

36 Az ellátásra vonatkozó reményeiben csalatkozott a császári hadvezetés: Magyarország nem tudta a beszállásolt katonaságot hiánytalanul ellátni. Napirenden voltak a zaklatások, hatalmaskodások, s a tisztek meg sem kísérelték felderíteni az igazságot, megbüntetni a kegyetlenkedőket. Ezt az áldatlan helyzetet tükrözi Rabutin generális 1697-ben írt jelentésének egyik részlete: „Szánakozás fogja el lelkemet, akár a hadak, akár a szegény nép nyomorúságáttekintem. Ennek nem lévén miből elégítse ki amazokat, a katonaság az iránt sürget, engedném meg, hogy maguk hajthassák be szükségleteiket. Én ezt kénytelen vagyok megengedni azoknak, kik valóban nagy szükséget szenvednek, inkább áldozván fel a népet, mint a hadsereget."

37 S a népet nemcsak a beszállásolás terhelte. A porciónak részét képezte a fuvarozás. Ilyenkor a megye meghatározott számú szekeret, hajtót, kovácsmestert és igásállatot bocsátott a hadsereg rendelkezésére. A kiállított szekerek száma az igényektől függött: a Pest megyei Izsákról egy alkalommal kettőt rendeltek Pest alá, hogy puskaport szállítsanak Gyöngyösre, a Győr megyeiek nyolcvanat adtak a Székesfehérvárt ostromló csapatok mellé, Mosonból 102 fogatot rendelt Zichy István Kanizsa blokádjához, s a dunántúli megyék összesen 2500 vasalt szekeret küldtek az 1686-os hadjáratba.

38 A kocsikat élelem, takarmány, erődítési munkához szükséges cölöp, lőszer, ágyúk, katonai felszerelés és a gyalogság szállítására egyaránt felhasználták, sőt a Bécsbe igyekvő török követeket és a magyarországi várakat feladó török őrséget is a jobbágyok szekerein fuvarozták. De a jobbágyok javították ingyenmunkával a várakat, építették a felvonuló sereg számára a hidakat, utakat és töltéseket is, hogy a csapatok ne szenvedjenek késedelmet. 130