Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)
Fenyvesi László: A Duna-mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683–1687)
Jegyzetek Szabadszállási Mihály deák: Szomorú eseti az Varasnak el pusztulásárul igy iratik le Anno 1687-ben. Kzt. Ráckeve, 1687. 4. old., 40 versszak, 160 sor = Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZKK). Fol. Hung. 2904. 30-31. fol. - A szerzőről Id. a 3. jegyzetet! A Kiskunság felső részén található helység török kori történetéről sok adat található: Illyés Bálint: Kiskunsági krónika. A Fölső-Kiskunság vázlatos története 1745-ig. Kunszentmiklós, 1975. 23—130.: Kocsis Gyula: A szálláskertes településtípus XVII. századi történetéhez (Szabadszállás) = Ethnographia, 1974. 85. évf. 1. sz. 61-69.; Illyés B. Szőts Rudolf: A kunok és jászok avagy filiszteusok kerületei (Bél Mátyás kéziratos művének fordítása) = Bács-Kiskun megye múltjából. I. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1975. 7—51. — Mezővárossá fejlődéséről: Fábián István: Szabadszállás mezőváros hivatalszervezete a XVIII-XIX. században = Levéltári Szemle, 1967. 17. évf. 1.sz. 109135. Szabadszállási Mihály deák Ráckeve oppidum főjegyzője volt már az 1680-as évek elején is; nevét említik a helyi források 1687-ből, 1700-ból, 1708-ból, 1717-ből és 1721-ből is. Szemtanúként élte át a háborús megpróbáltatásokat, melyek az utolsó dúlás esztendejében, 1687-ben megihlették veszedeleméneke megírására. 1700-ban lemásolta Skarica Máté 1581-es verses várostörténetét és a bírók krónikáját is 1605-től. Társa János deák volt, aki helyett 1719-ben Juhász Pál lett a nótárius. Mihály deák 1721. VIII. 23-án még tanú volt egy adósság megfizetésénél, de talán az év végén elhunyhatott, mert 1722-ben már Némedi Lukácsi Gergelyt fogadta meg Ráckeve magisztrátusa a helyébe nótáriussá. Siralomverse versfői (a strófák kezdőbetűi) e szöveget adják: KUNSZABADSZALLASI Ml HALI SZORZOTTÉ MA BAIA SE. (OSZKK. Fol. Hung. 2904. 1-6., 15., 34. fol; Pest Megyei Levéltár (PML) Ráckeve Mezőváros levéltára. A díszes városi protocollum, a „bírói krónikás könyv" (1605-1836), 22., 25. p.) OSZKK. Fol. Hung. 2904. 30 r . fol., 4. és 2. strófa. „Buda visszavívásáróf nem születtek magyar énekek ..." (R. Várkonyi Ágnes: Buda visszavívása, 1686. Bp. 1984. 292.) — A ráckeveihez hasonló, nagykunsági feljegyzések prózai jellegűek (Bellon Tibor: „Csak bujdosás volt életünk" (Karcagi feljegyzések a XVII. század végéről) = Múzeumi Kurír, 1971. 7. sz. 57—58.) Közülük a legfontosabbá к a bírói krónika évenkénti bejegyzései és a prédikátorok krónikájának hasonló feljegyzései a 17. század utolsó negyedében és a 18. század elején (OSZKK. Fol. Hung. 2904. 19-20., 31-32. fol) Buda és Pest visszavívása 1686-ban. A kétszázéves évforduló alkalmára Budapest Székesfőváros megbízásából eredeti kútfők alapján írta Károlyi Árpád. A kétszázötvenéves évfordulóra átdolgozta Wellmann Imre. Bp. 1936. XIX (2), 406 p., 48 kép, 4 térk.; Tanulmányok Budapest múltjából. V. Szerk.: Némethy Károly, Budó Jusztin. Bp. 1936. (11), 270 p., 1 színes mell., 59 kép (ez Buda 1686-os visszafoglalásának múzeumi emlékkötete!): Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Bp. 1944. 41-67. (Budapest története. III.); 112
