Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szécsény, 1985. december 3-4. (Discussiones Neogradienses 4. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

N. Kiss István: A felszabadító háború és a parasztság teherviselése (A termelési és népesedési mutatók alakulása)

A különböző vidékeken tapasztalható létszámcsökkenés átlaga a 18. század elején országosan 20—25 % körül mozgott. Ugyanilyen eredményre jutott Pest megye népességének 1703 és 1711 közötti alakulásátvizsgálva Kosáry Domokos is.

36 A termelés, pontosabban a termőterület pusztulási aránya meghaladta a népességét. A kultúrterület elpusztult aránya a Muraközi uradalomban 1720-ban 44 százalékra rúgott, míg a Károlyi birtokokon 1723-ban a telekállomány 23 százaléka elpusztult, 25 százaléka pedig a szökevények miatt állt pusztán; ugyanezek a mutatószámok 1738-ban 18,5 százalékot, illetve 24 százalékot tettek ki. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy a megmaradt népességnél a termelés mennyiségi indexei nem jeleznek hanyatlást. Az egy főre jutó mutatószámok a gabona, állat és bortermelésből ugyanakkorák vagy éppen kedvezőbbek, mint a 16—17. században. Végül utalnunk kell arra, hogy az általános gazdasági újjáépítés folyamata meglehetősen vontatottan haladt! A Károlyi birtokokon pl. 1738-ban, a külföldiek évtizedek óta tartó ,, betelepítése és a belső migráció ellenére is, a teljesen déserta vagy pusztán hagyott telkek aránya még mindig az állomány 42,5 százalékát tette ki! 99