Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Miskolczy Ambrus: Teleki László szereplése a reformkori Erdély politikai életében

Jegyzetek • 1. Lengyel Tamás: Gróf Teleki László. Bp. (1942); Teleki László: Válogatott munkái. (Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta Kemény G. Gábor). I—II. Bp. 1961 ; Horváth Zoltán: Teleki László 1810-1861. I-M. Bp. 1964. Szabad György: Miért halt meg Teleki László? Bp. 1985. 2. Albert Hugo: Ungarische Tabletten aus der Mappe eines Independenten. Leipzig, 1844. 107. Van aki tévesen Marat-t ír, holott Albert Hugo Murat-val Teleki szenvedélyességét és lendületes magatartására célzott, nem pedig forradalmár erényeire. 3. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) F 142 Gyrás gyűlési jegyzőkönyvek, 43. k. 201-203. 4. Az 1850-i népszámlálás adatait (Magyar Országos Levéltár, F 551 Statisztikai tabellák, 2. es.) a korábbi közigazgatási beosztás szerint csoportosítottam és összevontam a magyar és székely, valamint a német és szász rovatot, a táblázaton kívüli nemzetiségek rovatait pedig az egyéb alatt közlöm. Erdély össznépességét a Partium nélkül mutatja ki táblázatunk. Az 1930-i népszámlálás adatait közli és csoportosította Ernst Wagner: Historischstatistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln-Wien, 1977. 5. Az ósinkai néptanító válasza Nicolae Densusianu (Cestionariu despre traditiunile istorice ci enticitä^ile -Cärllor locuite de romani. Bucureçti, 1893) kérdőívére. Bucure§ti, Biblioteca Academiei Republicii Socialista Románia, Ms. г. 4554. 166. 6. A fogarasiak mellékfoglalkozásaira és azok hatósugarának változásáról átfogó képet ad az 1750-i adóösszeírás és az 1820-i úrbéri összeírás. Dragosból például a 18. század derekán a Bánságba jártak aratni, (MOL F 50 1750-i adóösszeírás, 41. cs.) 1820-ban pedig csak „Erdélybe". Çtefan Metej: Vieaja agrára, esonomicä a Românilor din Ardeal si Ungaria. Documente contemporane. I. Bucure^ti, 1921. 275. 7. Az adócsökkentéseket vizsgáló guberniumi parancsra kinevezett bizottmány jelentése szerint a felsővisitiek így alapították „Vistisorát", a dragosiak pedig „Bebetzeszkut". OL F 46 Gubernium Transylvanicum in Politióis, Generalia, 1846: 3872. 8. Pesty Frigyesnek az 1860-as évek derekán minden községhez megküldött helynévgyűjtő kérdőíve ama kérdésére, hogy a község lakói honnan telepedtek oda Mundra (illetve az „öregekből" és a bíróból álló falusi elöljáróság) azt válaszolta, hogy „az országból jöttek a jobbágyság felvételére." Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSZKK) Fol. Hung. 9. A családi és keresztnevek alapján - tudva, hogy elég nagy hibalehetőséget kell figyelembe venni -, úgy vélhető, hogy mintegy 122 magyar, 153 szász és 68 román terjesztette fel a kérvényt. MOL N 70 Archívum Regnicolare, Diéta anni 1848, 2-241/b. 79