Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Miskolczy Ambrus: Teleki László szereplése a reformkori Erdély politikai életében

problematikájának megfelelően konstruált romantikus figura. Azt hiszi, a császár meggyalázta hitvesét, és ezért szörnyű bosszút forral: igazi kegyencként maga vezeti feleségét a császár ágyába, akinek nejét elcsábítja, megöleti az útjában álló hadvezért, a birodalom egyetlen reményét, majd ő maga szúrja le a zsarnokot, hogy helyére lépjen. De nem volt kinek elégtételt szolgáltatnia: a felesége, akit a trónra akart maga mellé emelni, öngyilkos lett, fia elesett és ő csak tragikus iróniával szólhat az ünneplő tömegekhez: „Ne gúnyolj Róma''. A dráma kritikusai általában erkölcsi szempontból nem találták hitelesnek a főhős jellemét, elhibázottnak minősítették az alapkoncepciót, kuriózumszerű figuráknak a szereplőket. Erdélynek azonban nemcsak az a szerepe a mű keletkezésében, hogy Teleki ott nyert betekintést a politikai élet mechanizmusaiba, hanem az is, hogy miután bejárta egész Európát és tanulmányozta az emberi jellemeket, ugyancsak Erdélyben láthatta „a legbizarabb, legképtelenebb embereket", a „megbuktatott" főherceg hívei között. Egy okkal több vagy kevesebb, hogy viszszatérjen? Mindenesetre Fogaras-vidék 1841-ben újra követévé választotta most már sokkal jobb szavazataránnyal mint korábban,

69 mert nagyobb szüksége is volt rá. A kormányzat az 1830-as évekbeli rendcsinálás és megtorlás alkalmával Bruckenthal Károlyt nevezte ki főkapitánnyá, a vidék legnagyobb birtokoscsaládjának sarját. Mihelyst alkalom nyílott rá, 1840-ben a középbirtokos elemekből álló ellenzék mozgósította a boérokat és azzal akarta megbuktatni a főtisztet, hogy nem viselhet ilyen tisztséget az, aki egyben kincstári javakat bérel és így a kincstárral folyó perekben egyben bíró. A főkapitány persze szerdára hívta össze a közgyűlést, amikor a románoknak böjtöt kellett tartaniuk és hogy távol tartsa őket, zsíros fuszujkát főzetett neki, akik így még élelem dolgában is rászorultak — egykori szóhasználattal élve — „embereik" támogatására. Először is az ellenzéki szervező Herszényi Lászlóéra, akit Domnu Latziként ismertek és most alkapitánynak is választottak. Az események forgatókönyvéhez és a szereposztáshoz hozzátartozik, hogy többek között ő magyarázta meg az udvaron a magyarul nem tudó boéroknak, hogy miről folyik a teremben a vita, melynek során az ellenzéki hangadó Boér Antal intésére a magyarul ugyancsak nem tudó boérok még botjukat is rázták a népszerűtlen főkapitány felé. Az ellenzéki győzelem teljesnek látszott, amikor megválasztották a bíróság tagjait is. Csakhogy a gubernium formai okokra hivatkozva nem fogadta el a választást és az ellenzéki hangadókat feddésben részesítette.

70 Igy amikor újabb diétái követté választásra került sor, Boér Antalt már nem volt tanácsos követté választani. Az ellenzék viszont mégis keresztezni tudta a főkapitánynak azt a szándékát, hogy ún. candidatio útján válasszanak, mármint azok közül, akiket ő jelöl ki, úgy mint a falusi bírákat a falu a földesúri, alispáni jelöltek közül. Teleki jó szavazataránya tiltakozás volt a szokásbontó önkény ellen. Hogy a boérok mit értettek meg Teleki követi jelentéséből, amelyben számot adott addigi működéséről, és tartalmát mennyire magyarázták meg nekik románul, pontosan nem tudjuk. Azt nyilván elbeszélték, hogy az ellenzék követelte a kisnemesség adó alóli mentesítését és a határőrvidék felszámolását Márpedig a határőrvidék nemcsak a maga riasztó példájával állította a provincialista bőért az ellenzék mellé, hanem azzal is, hogy neki meg a földesúrnak egyaránt sértette az érdekeit, mert az igazságszolgáltatás gyakorlatilag tehetetlen volt a jogaikat megsértő határőrrel szemben, ugyanakkor az ellenzéki követelés ennek a sorsa jobbrafordulását ígérte, és a törvényhatósági gyűlésen való részvételével az érdekképviselet lehetőségét. A közgyűlési tapasztalatok birtokában pedig nagyon is megértették, hogy mit jelentene a szabad tisztválasztás. Igy ennek követelése megint bekerült a követutasításba.

71 De a szavazásnál nyilván mozgósító hatása volt még annak a sebhelynek is, amelyet Teleki László golyója ütött a főkapitány arcán, amikor még 1837-ben párbajt vívtak. 72