Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Kerényi Ferenc: Drámaíró, színházbarát, műkedvelő színész: Teleki László

20. Napló, 939. és 880. 21. A színjátéktípust körülírtuk:^ régi magyar színpadon, Bp. 1981. 374—84. 22. Vö. Solt Andor: Történeti drámairodalmunk a szabadságharc előtt, in: Császár-emlékkönyv, 196-200. 23. OSzK Színháztörténeti Tár, N.Sz. К 185. 24. 1847-ben javasolta a művészettörténész Henszimann Imre, hogy készüljenek típusdíszletek és -jelmezek, közöttük római kori, amely a Kegyenc előadásán is használható lenne, Magyar Szépirodalmi Szemle 1847. április 11. 25. Vö. Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük, Bp. 1975. 31. 26. Athenaeum 1843. február 1. 27. Vitájuk rövid tartalmi összefoglalása: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838—1848) s.a.r. Kerényi Ferenc, Bp. 1980. 193. 28. Forrásaink a közönségadatokra: OSzK Színháztörténeti Tár, színdarabok szerinti bevételi napló (1837-1842), a Nemzeti Színház pénzszedői naplója (1842, 1845). 29. Horváth i.m. I. 91. és Kerényi Ferenc: .4 főrangú ellenzék műkedvelő színjátékai 1841ben, ItK 1976:87-90. 30. VÖM 18. k. 172-4. 31. Honderű 1846. április 21. 32. Hivatkozott színlap-adataink az OSzK Színháztörténeti Tárának szín lapgyűjteményében. 33. A Nemzeti Színház pénzszedői naplójából: i.h. 34. Életképek 1846. június 27. 35. Pesti Divatlap 1846. július 11. 36. Pesti Divatlap 1847. január 3. és Honderű 1847. január 5. Az utóbbi divatlap Vahotnak címzett gúnyolódását ismerte már Bayer József is (Shakespeare drámái hazánkban, Bp. 1909. II. 183—4.), de ezt nem kötötte a cikkben egyébként nem említett Teleki Lászlóhoz és a Műkedvelő Társasághoz. 37. Életképek 1847. március 13. 38. Vö. Kerényi Ferenc: A Nemzeti Színház és közönsége (1845-1848), ItK 1980:435. 152