Teleki és kora. Szirák, 1985. november 12-13. (Discussiones Neogradienses 3. - konferencia kötet. Salgótarján, 1987)

Benda Kálmán–Soós István: A Teleki család és Teleki László

— 1861. január 1-én az uralkodó I. Ferenc József a politikától való tartózkodásának ígérete mellett szabadon bocsátotta. — 1861. január 23-án Teleki Gyömrőre utazott, ahol két hétig maradt. — 1861. február 16-án Szirákra érkezett. — 1861. március 4-én Teleki királyi meghívót kapott az április 2-ára összehívott magyar országgyűlésre. — 1861. március 18-án Pest megye közgyűlésén beszédet mondott. — 1861. március 26-án a Pest megyei Abony községben tartott programbeszédében az 1848-as törvények teljes visszaállítását, társadalmi és nemzeti vonatkozásban azok továbbfejlesztését követelte. Az országgyűlés feladatául a bécsi udvarral kötendő megegyezés megakadályozását tűzte ki. — 1861. március 30-án Abonyban egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották. — Az 1861. április 6-án Budán megnyílt országgyűlésen Teleki kb. 80 hívével együtt tiltakozásul távol maradt, ti. hogy az 1848-as törvények szerint Pesten kellene tartani a diétát. — 1861. április 8-án a pesti belvárosi templomban tartott Széchenyi gyászünnepség után az ifjúság Telekit nagy ünneplésben részesítette és nádor-jelöltnek kiáltotta ki. — 1861. április 9-14. között a radikális határozati párt Telekivel az élen kidolgozta határozat javaslatát. — 1861. április 23-én a Nemzeti Körben, a külföldi újságírók részére rendezett vacsorán Teleki beszédet mondott a magyar emigránsokról. — 1861. május 7-ről 8-ára virradó éjszaka Teleki szíven lőtte magát. — 1861. május 10-én temették el Szirákon, a Degenfeld-család kriptájában. — Megjelenik Pesten magyarul az 1849-ben, Hamburgban kiadott munkája: Az orosz intervenció Magyarországon. Diplomatiei okmányokkal bővítve címmel.