Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)
Lassan József: A műszaki fejlesztés és a bányaművelési koncentrációk alakulása a nógrádi szénmedencében
3. A koncentráltságot befolyásoló műszaki fejlesztések 82 A műszaki fejlesztés feladata a bányamunka kulturáltságának növelésével párhuzamosan főképpen a hatékonyság javítása. A továbbiakban azokat a műszaki fejlesztési területeket vizsgáljuk, amelyek a bányaművelés hatékonyságát javítják, és a bányaművelési koncentráció színvonalát emelik. A nógrádi szénbányászatban a koncentráltságot érintő fő műszaki fejlesztési területek: a front- és kamrafejtések homlokhosszának alakulása, az acélbiztosítású frontfejtések homlokhosszának fejlődése, a vágatok tartós biztosítása, a termelő munkahelyek munkafolyamatainak gépesítése. A fejtések homlokhosszának megoszlását kamrafejtésekre és frontfejtésekre a 2. sz. ábra mutatja. Ugyanez az ábra szemlélteti az acéltámmal biztosított frontfejtések homlokhoszszának fejlődését is. A front- és kamrafejtések homlokhosszának aránya az alábbiak szerint alakú lt(%): Front- Kamrafejtések homlokhosszának aránya 1960-ban 29 71 1965-ben 42 58 1970-ben 81 19 1972-ben 98 2 1973-ban 100 A frontfejtések homlokbosszának gyors növekedését az acéltámok és süveggerendák 1959-ben kezdődő egyre szélesebbkörű alkalmazása tette lehetővé. 1966-ban a frontfejtések és kamrafejtések homlokhosszának aránya 50—50%. Ezután rohamosan nő a frontfejtések homlokhosszának aránya, 1973-tól csak frontfejtésekkel dolgoznak a medencében. A front- és kamrafejtések termelésének megoszlása (%): Front- Kamrafejtések termelésének aránya 1955-ben 14 86 1960-ban 18 82 1965-ben 31 69 1970-ben 76 24 1973-tól 100 A fejtések homlokhossza arányának megváltozása lényeges fejlődést hozott a fejtések átlagos homlokhosszában és átlagos termelésében, tehát a fejtési koncentrációban (3. ábra). Ezek sarokszámai:
