Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Praznovszky Mihály: Bevezető - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányák létrejöttének körülményei

9. Szvircsek Ferenc. Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése. (1867—1939.) In: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1979. 57-67. p. - OL. Z. 223. Titkárság. 1. cs. 1. doszszié. Különböző alkalmakra készült feljegyzések a vállalat történetéről 1—64.p. 10. Schneider Miklós 1980. im: 361-362. p. - Schneider Miklós 1977. im: 239. p. 11. Az anyag terjedelmi korlátai miatt csak közvetlenül az Etessél szomszédos területeket tettük vizsgálat tárgyává. Központi Állami Bányászati Levéltár, Selmecbánya (Statny Ustredny Bansky Archív, Banská Stiavnica. (A besztercebányai bányakapitányság iratairól (Banski kapitanát Banská Bystrica) készült jegyzék. (A továbbiakban SUBA. Bkj.) — OL. Z 222. Okmánytár. 1. cs. I. sz. 1859/733. Hausel Sándor forrásfeltárásáért ezúttal mondok köszönetet. 12. OL. Z 222. Okmánytár. 1. cs. 1. sz. 1859/523., 757-759., 537., 602-603. 13. SUBA Bkj. III. Spisy. vseobecne agenda. 33. krabica 124. 14. SUBA Bkj. 65. krabica 600. 15. SUBA Bkj. 66. krabica 24. 16. SUBA Bkj. 70. krabica 230. - NmL. filmtár 278. d. Pongrácz Ernő bányakapitány jelentése. 1870. 17. NmL. filmtár 237. d. Birtokos: Schöller Sándor nagykereskedő. Bérlő: Északmagyarországi EX I Rt. 418/1882. 18. SUBA Bkj. 72. krabica 251. 19. OL. Z 222 Okmánytár. 1. cs. 1. sz. 1859/861., 1863/260. sz. 20. SUBA Bkj. 74. krabica 143. 21. SUBA Bkj. 77. krabica 396., 83. krabica 686. 22. A bánya meglétéről eddigi kutatások során adatot nem találtunk. De ismeretesek Ádler Károlynak, a losonci „művegytani" gyár alapítójának és tulajdonosának az alábbi sorai: „A gyár 1851-ben általam építtetett, s 1854-ig általam kezeltetett is. 1854-ben azonban a gyárat, mint tulajdonos, Schöller Sándor bécsi bankárnak birtokába átbocsátottam... A tüzianyag fa, kőszén és faszénből állott, mégpedig a gyár évenkint... 7—8000 mázsa kőszenet... emésztett fel. A ...kőszén pedig a kisaranyi kőszénbányákban ásatott..." Ezek az adatok tehát 1851—54 közötti időszakra vonatkoznak, de feltevésünk szerint Schöller is ugyanazt a szénásó helyet használta a Karancsberény melletti Kisaranyi-pusztán s nem Karancsalján. (Forrás: Felvidéki Magyar Közlöny. 1862. november 11.) Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról. Salgótarján. 1981. Kézirat. 17. p. (OL. Z. 222. Okmánytár. 1. cs. 1.sz. 1860/840., 1130. sz.) NmL. FJCSK VSZB. IV. 188. 1860. S. 48. 5. d. 23. Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépítése, i.m. — 58. p. 18