Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Lassan József: A műszaki fejlesztés és a bányaművelési koncentrációk alakulása a nógrádi szénmedencében

biztosított frontfejtések előrehaladási sebessége (1966-1974) 0,88-1,26 m/nap, az acélbiztosítású frontfejtéseké (1967-1975) 1,25-1,39 m/nap. 4. A bányaművelési koncentrációk alakulása és értékelése A műszaki fejlesztés eseményeinek, történéseinek áttekintése után vizsgáljuk meg, miképpen érvényesül hatásuk a bányaművelési koncentrációban. Az 1. táblázat a vállalat koncentrációinak meghatározásához használt adatokat és a bányaművelési koncentrációk alakulását mutatja 1961 — 1965 között. A 2. táblázat az 1967— 1982 közötti időszakra ugyanezen adatokat tünteti fel a nagybátonyi aknákra összesítve. A tendenciák érzékeltetése céljából a koncentrációk alakulását a következőkben ábrákon is bemutatom. A 10. ábra 1961-1965 között a nógrádi medence, illetve 1967-1982 között a nagybátonyi bányák koncentrációinak mutatóit ábrázolja. Az előbbi mintegy összehasonlítási bázisul szolgálhat a nagybátonyi bányák koncentrációinak elemzéséhez. A területi koncentráció némi csökkenést mutat. Ennek oka, hogy a munkahelyek homlokhossza csökken, a főszállító vágatok hossza közel azonos. Ha a főszállító vágatok hosszát, illetve a munkahelyek homlokhosszát 1973-ban 100 %-nak tekintjük, 1980-1983-ban a főszállító vágatok hossza 100—107 %, míg a munkahelyek homlokhossza az 1973. évinek csak 58-74 %-a. A munkahelyi koncentráció 1967—1982 között gyakorlatilag állandónak tekinthető. A termelés és a munkahelyek homlokhossza hozzávetőlegesen azonos mértékben csökken. A csökkenés mértéke azonban a bázisnak tekintett időszak értékéhez viszonyítva kedvezőtlenebb. A teljes koncentráció 1968—1972 között — a termelésnövekedés eredményeképpen — javuló tendenciájú, az ezt követő időben azonban romlik, amelynek az az oka, hogy 1973 után csökken a termelés, a főszállító vágatok hossza azonban nem. A termelés csökkenése 1973-hoz viszonyítva 20-30 %. A koncentrációs görbék lefutásából arra a következtetésre jutunk, hogy Nógrádban a kis bányák, amelyekben 1967—1972 között szűnt meg a termelés, előnyösen befolyásolták a medence bányaművelésének koncentráltságát. Nógrádot egyébként is tektonikai adottsága folytán és jól felfogott gazdasági érdekből — a bányászkodás kezdetéből — a kis bányák jellemezték. Ezért is üdvözölni lehet, hogy a Nógrádi Szénbányáknak a medence keleti területén felszínhez közel fekvő, táblás szerkezetű mintegy 40 millió tonnát kitevő szénvagyon feltárására vonatkozó tervkoncepciói között helyet kap a kis bányákkal történő feltárás is. Bár a telep vastagság a bányaviszonyoknak csak egy részét képezi, mégis megemlítem, hogy 1961-1965 között a telepvastagság 1,61 m, 1972-1982 között 1,85 m volt. A koncentrációk mutatóinak alakulása figyelemmel kísérésének főképpen egy aknán belül van jelentősége. A mutatók változása az akna műszaki állagában, koncentráltságában beálló pozitív vagy negatív eltérést regisztrálja. Mutatja, hogy az üzem időről-időre eléri-e a koncentráltságnak azt a fokát, amelyet célul tűzött ki. Romlása figyelmezteti az üzemvezetőséget arra, hogy például növelje a munkahelyek homlokhosszúságát, optimalizálja a telepítési sűrűséget, egy-egy fejtési mezőt, siklót, ereszkét több munkahellyel telepítsen meg, a termelést akadályozó okokat számolja fel, hogy ezekkel az intézkedésekkel pozitív irányba befolyásolja a bányaművelés koncentráltságát, műszaki felkészültségét és hatékonyságát. A 3. táblázat a jelenleg üzemelő aknák koncentrációinak meghatározásához szükséges 84