Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)
Kovácsné Bircher Erzsébet: Brennbergbánya munkásmozgalma 1867 és 1922 között
1868. februárjában alakult meg az Altalános Munkásegylet, amely a Lassalle által 1863-ban alapított Általános Német Munkásegylet alapelveit követte. Lassalle hatása érezhető az 1868 májusában megalakult Bécsi Munkásképző Egylet programjában is. Ezekben a korai programokban a marxista és Lassalle-i eszmék keveredtek, amely nehézséget jelentett a program gyakorlati kidolgozásában. A Bécstől 60 km-re fekvő Brennbergbánya munkásságának szervezkedésében és harcaiban szinte valamennyi hatás nyomon követhető. A település évszázadokon át németek lakta terület volt. Az etikai képlet akkor kezdett vegyesebbé válni, amikor a környékbeli horvátok, majd a 19. században a Sziléziából bevándorolt lengyelek, valamint tömegesen a csehek települtek át. (2) A befogadásnak az etnikai különbözőség nem volt akadálya. Bár kedvezményezett etnikai csoport nem létezett, mégis a német regionálisan elsőbbséget élvezett. Nemcsak a többség nyelve, hanem a bányavezetésé is a német volt. A bányatelepülést fenntartó tényezőként — meghatározta a helyi lehetőségeket. A belső erők hatgására szinte valamennyi etnikai csoport beleolvadt a németbe. A bányászok német nyelvűsége pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az itteni munkások szervezkedése példamutató és közvetítő legyen Nyugat-Dunántúlon. A 19. század második felétől a bánya rohamos fejlődésnek indult: a kor szaksajtója megegyezett abban, hogy az üzem korának legmagasabb technikai színvonalán állt. A magas műszaki eredmények mögött a bányászok nehéz munkája húzódott meg. A fejlődő bánya 1853-ban 310, 1900-ban 900 munkást foglalkoztatott. Napi 12, majd 1860-tól 10 órát dolgoztak a mély, rendkívül meleg és szénporveszélyes bányában. A munkásmozgalmak a század vége felé egyre erőteljesebb formában jelentkeztek. A közel 1000 egyhelyen lakó és dolgozó munkás hamar rátalált jogai megvédésének hatékony formájára. A közös harc fontos tényezője volt a társláda, amely ezekben az években az ország egyik legvagyonosabb társládája volt. A hagyományos segélyező, nyugdíjfolyósító szerepe mellett kórházat, iskolát, élelemtárat tartott fenn. (3) A bérharc általános fomiája volt a bánya korai éveiben a kivándorlás, ez később is jellemzője maradt a bányászok harcainak, gyakran összekapcsolódva elkeseredett tüntetésekkel. Emiatt a Honvédelmi Minisztérium 1889-ben a város kérésére — az 51 233. sz. rendelete értelmében — 3 tagból álló csendőrőrsöt állított fel. A 20. század első évtizedeiben alakultak meg a környék első munkásszervezetei. 1906 elején a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének helyi csoportja, 1907ben pedig az SZDP helyi titkársága, amelyet Brennbergben Gregovits Antal és Weidlich Izidor vezetett. (4) Az 1905—07-es orosz forradalom nyomán kialakult magyarországi forradalmi fellendülés Sopron megyében is éreztette hatását. Brennbergben az is hozzájárult a helyzet kiéleződéséhez, hogy a bérlő részvénytársaság amikor további bérlete veszélybe került, fokozta a munkások kizsákmányolását. Az akkordmunkát betarthatatlanul magasan szabták meg, egy hónapban 30—40 műszakot is elrendeltek. Azok a vájárok pedig, akik vasárnap nem voltak hajlandók dolgozni, a szombati bérüket sem kapták meg. A bányászok elvándorlását a bányaigazgatóság úgy kísérelte meg megakadályozni, hogy a Bruderlade (Társláda) pénztárába befizetett nyugdíjrészleteket nem fizették ki. (5) A sztrájkok sorozata 1907. január 31-én a külszíni munkások munkabeszüntetésével kezdődött. Zwaller Mátyás a napszámosok nevében 20 fillér napszámemelést követelt az igazgatóságtól. A sztrájkot letörték, a szociáldemokrata vezetőket pedig kitoloncolták Brennbergbánya területéről. A bányászok 1907. szeptember 1-én népgyűlést tartottak, ahol a munkások gazdasági helyzetével és az általános választójog ügyével foglalkoztak. Ugyanezen a napon átadtak egy 23 pontot tartalmazó kérvényt is az igazgatóságnak. Ebben a szociáldemokrata mozgalom célkitűzései is megfogalmazódtak:
