Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Molnár László: A bányamunkásság kialakulásának néhány történeti sajátossága Magyarországon a 19. század végéig

hozott, hogy a szén — a többi ásvánnyal szemben — a föld tartozéka. A földtulajdonos beleegyezése nélkül szénkutatási, bányanyitási engedélyt nem adták ki. (11) Ez a — szénbányászat fejlődését nagymértékben korlátozó — rendelet az 1854. évi osztrák bányatörvény után is fennmaradt, kiemelve a szenet a fenntartott ásványi nyersanyagok közül, és azt az ingatlan tartozékának ismerte el. A magyar nagybirtokos osztály a felszabadulásig nem mondott le a földbirtoka alatt fekvő szén jogáról, és ez a feudális előjog egészen az államosításig fennmaradt. A vázlatosan felsorolt történeti sajátosságok fokozatosan növelték a feszültségeket Magyarországon a kizsákmányolók és a bányászok között. A 19. század végére a magasfokú koncentráltságban lakó, ugyanakkor súlyos nyomorban élő bányamunkásság a forradalmi munkásmozgalom olyan tömegeit adta, amelyek mozgalmának elfojtása, fékentartása és megtorlása az uralkodó osztály állandó gondját jelentette. 70