Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Zólyomi József: A falusi élet változásvizsgálatának eredményei Etesen

Kutatásunk eredményeit röviden úgy summázhatjuk, hogy az etesi bánya megnyitása a falu társadalmának jelentős részét kiemelte az egyre elviselhetetlenebb megélhetési gondok közül, élesebbé tette a társadalmi rétegződés kontúrjait, elsősorban a kolóniák megépítésével. A bánya módosította a vetésszerkezetet, átalakította az állatállomány összetételét. Ha nem is teljesen rovására írható, de visszafogta a fejlettebb gazdálkodási rend kibontakozását, olykor viszont a hagyományok visszaszorítását sürgette a továbbélés feltételeinek megváltoztatásával. Adatközlőink egyöntetűen vallották, hogy amikor először indultak a helyi bányába olyan cél fogalmazódott meg bennük, hogy — a földdel rendelkezők — további négyszögölek vásárlásával paraszti kötődésüket megerősítsék. A paraszti életből kiszorultak viszont az egykori visszakerülés reményét dédelgették. A terv megvalósítása keveseknek sikerült. A kolónián élők, a faluban lakó szegény családok bányában keresett pénzét a mindennapi gondok felemésztették. Üres pénztárcával kellett végignézniük pl. 1921-ben a Forgách-uradalomhoz tartozó több mint 900 hold jól termő földnek felparcellázását. Az összes földet a nagygazdák vásárolták fel. A vágyak folytonos megcsapolása, a remény teljes elvesztése abban a változást sürgető ellenállásban válik majd nemes gondolattá, tömegeket megmozgató erővé, amellyel már következő előadásunk foglalkozik. 28