Adatok a Magyarországi szénbányászatról. Salgótarján, 1984. október 9-10. (Discussiones Neogradienses 2. - konferencia kötet. Salgótarján, 1985)

Praznovszky Mihály: Bevezető - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányák létrejöttének körülményei

karancsaljai és salgótarjáni bányaüzemekre vonatkozó kimutatásokat közöl, sőt Karancsberényből (Kis-aranyi pszt) Schem Frigyes is küldött jelentést egy működő bányáról. (22) A már eddig név szerint is felsorolt jelentős bányamérnökök, Hl. vállalkozók találkozását és az új vállalkozás kibontakozását egy eleve kilátástalan kísérlet kimúlása hozta meg. Az 1854-ben, majd 1861-ben újólag megindított Ipoly-Sajóvölgyi vasút ügye (23) ugyanis végleg megbukott, a kereskedők kivonultak a vállalkozásból, a magára maradt, pénztelen nagybirtokosok által megindított vasútépítési mozgalom csődbe jutott. A két mérnök, Wéber Alajos bányamérnök és Brellich János vasúti mérnök, látva és tapasztalva a szén jelentőségét, a kincskeresők megszállottságával és a szakemberek kitartásával, szívósságával tovább dolgozott. 1860-ban Brellich megnyerte Windsteig pénzbeli támogatását és Wéber szakértelmét, és velük társulva minden erejét egy társaság megszerzésére fordította. A vállalkozáshoz már 16 zártkutatmány volt birtokukban. Kazáron, Karancsalján, Vizsláson, Salgótarjánban. Egy 1860-as jelentésük szerint Karancsalján 1 öl (1,89 m) mélységű függőleges aknát nyitottak, melyben 3 láb (1 láb = 0,31 m) vastag csillogó széntelepet tártak fel, s ebben zavartalanul folyt a munka. (24) A társaságot Szent István Kőszénbánya Rt. néven 1861 július 31-én alapították meg. (25) A vizsgált területen, 1869-ben fontos események történtek. A szén iránti kereslet megnövekedése, a salgótarjáni társaság sikere valóságos szénbánya-alapítási lázat indított el. A kirobbanó bányanyitási lázat fokozta a szabad kutatások számának növekedése, s a kiegyezést követő időszakban az SKB Rt. megerősödése, a törpe társaságok tönkremenetele. Jelentősek az újabb vállalkozások. Ezek az újabban alapított társaságok képezték 1881-ben az Északmagyarországi EKI Rt. bányaterületét. Egy balassagyarmati ügyvéd, Némethy Kálmán először 1869 május 31-én szerzett adásvételi szerződéssel szénjogot Nemtiben, majd július 25-én Karancsalján a község lakosaitól. (26) Némethy „a föld gyomrában létező kőszéntelepek érdekében ezért 1109 hold területet vett meg 12.000 osztrák értékű forint ellenértékben. A szerződés értelmében minden egész telkes házhely után évente 35 mázsa szenet szolgáltatott volna ki az eladóknak. Az adásvételi szerződés alapján Némethy Kálmán 1874-ben Karancsaljára megkérte a kutatási engedélyt. (27) Az Északmagyarországi EKI Rt. Némethy jogutódjaitól szerezte meg később a karancsaljai területekre szóló szénjogokat. A szénbányászatot az Rt. a község határában folytatta. (A társaságtól később az SKB Rt, mint jogutód szerezte meg a jogosítványokat és folytatta a bányászkodást.) A Némethy-féle szénjogokat a Balassagyarmati Kir. Járásbíróság 2951/1881. sz. végzése alapján fele részben Némethy Árpád, Némethy Borbála és Némethy Margit javára bekebelezte, majd a 3205/1881. sz. végzése alapján 2218/1881. telekkönyvi szám alatti szénjogokat - az 1881. június 8-án és 9-én kelt szerződések alapján — dr. Pulszky Ágost és Hoffmann Jakab javára bekebelezte. A Némethy-féle szénjog másik fele Némethy Gyulát illette meg 2262/1881. tksz. alatt a 2951/1881. sz. végzés alapján. A már előbb említett szerződések értelmében ez a fél rész is PulszkyHoffmann tulajdon lett a 3205/1881. járásbírósági végzés alapján. (28) A két vállalkozó birtokában még meg sem melegedett a végzés, máris eladták a szénjogokat az 1881. augusztus 10-én kelt szerződéssel a Magyar Országos Bank Rt.-nek. (A MOB Rt.-től 1887. november 9-én az Északmagyarországi EKI Rt.-re szállt a szénjog.( (29) Kezdetben az EKI Rt., majd később az SKB Rt. — a nyert bányaadomány jogán és birtokában — kibányászta többek között a „Beda völgyön" át a „Verő aljáig" vezető dülőút jórésze alól a szenet. Igy a pataktól kezdődően a fenti dülőút alatt 500 m hosszúságban az ún. „Papkút felé vezető irányban — egy későbbi perből derült ki, hogy jogtalanul — termelte a szenet, sőt az el nem adott területek alól is bányászkodott. Az útszakaszra az EKI Rt. Beda I. néven nyert bányatelek adományozást. A Karancsaljai Legeltetési Társulat — a volt úrbéresek — figyelembe véve az SKB Rt. Kányás II. és Beda II. védnév alatt kért bányaadományozásait, még 1936-ban