Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Szalai Veronika: A Batthyány I. Ádámhoz 1649-ben beérkezett kérvénykivonatok statisztikai és tartalmi elemzése
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA A BATTHYÁNY I. ÁDÁMH0Z 1649-BEN BEÉRKEZETT KÉRVÉNYKIVONATOK STATISZTIKAI ÉS TARTALMI ELEMZÉSE SZALAI VERONIKA Jelen munkámban a Batthyány I. Ádámhoz az 1649-es évben beérkezett supplikációkat, azaz kérvényeket elemzem. Az általam vizsgált kérvények a MÓL. Batthyány levéltár. P. 1322. Kérvények, N° 244-292. jelzet alatt találhatók. Szám szerint 974 db kérvénykivonatot olvastam el, amiből 10 db volt teljes kérvény, ezért ezek nem estek vizsgálat alá. Ez a Batthyány-levéltárban megőrzött anyag párját ritkító forrás. A 16—17. századból csak néhány uradalmi kérvény maradt fenn szórványosan. Az ilyen típusú iratokat ugyanis nem tartották annyira fontosnak, hogy megőrizzék. Az ügy elintézése után feleslegessé váltak, és általában kidobták őket. A Batthyány uradalmakban azonban az ügyek elintézése, illetve lezárása után a kérvénykivonatokat megőrizték. Eleve kivonatokat készítetett tiszttartójával I. Ádám, mert unta, hogy hosszadalmas írásokat végigolvasson. Csak a kivonatokat olvasta el és ezekre írta rá döntéseit. így maradt fenn több ezer szupplikáció.1 A munkám célja a kérvények tükrében megvizsgálni, hogyan működött egy 17. századi főúri nagybirtok és milyen viszony volt földesúr és jobbágyai, alattvalói között. A dunántúli földesúrnak főleg Vas megyében voltak birtokai, úgymint Ro- honc, Szalonak, Körmend, Németújvár az Őrséggel, Dobra-Rakicsány valamint Borostyánkő.2 A területnek speciális földrajzi helyzete volt, mert a török által megszállt terület és a Királyi Magyarország határán feküdt. A beérkezett kérvények helységek szerinti földrajzi megoszlásához készítettem egy áttekintő táblázatot (1. táblázat), melyben feltüntettem, hogy az adott helységből hány kérvényt nyújtottak be 1649-ben. A Batthyány 1. Ádám birtokain folyó ügyvitelre a magas szintű írásbeliség, jobbágy és földesura közötti szoros kapcsolat és nem utolsó sorban Batthyány I. Ádám precíz levéltárrendező munkája volt jellemző. 1 Zimányi , 1998. 299-331. 2 Ez utóbbi uradalmat 1644-ben vette 325 000 forintért és került összetűzésbe emiatt Eszter- házy Miklós nádorral, aki ezt 1642-ben királyi adományul szerezte meg. 103
