Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Tarkó Ilona: Anyagi kultúra és rabkereskedelem Batthyány II. Ferenc idején
------G©ö) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA L rabkereskedelemből gazdagodott meg.6 Bár ezt a véleményét előttem már többen cáfolták, vagy legalábbis árnyalták.7 A II. világháború után a károkat szenvedett levéltárat a Magyar Országos Levéltárba szállították be, és Zimányi Vera alapos rendezése, leltározása után immáron a kutatók széles köre számára hozzáférhetővé vált. A herceg Batthyány-család levéltárának repertóriumát is ő állította össze, ennek bevezetője után kapunk egy rövid birtoktörténeti áttekintést.8 Varga J. János a XVI—XVII. századi rabkereskedelemmel foglalkozó tanulmányaiban használta fel a levéltár gazdag anyagát.9 Ő katonai, illetve társadalmi szempontból vizsgálta a forrásokat, így például megrajzolta a dominusz és a szervitor közötti viszonyt. Ugyancsak a rabkereskedelem bemutatásához merített a Batthyány-levéltárból Pálffy Géza,10 ő a kialakult szokásjog felől közelítette meg a témát. A Batthyány-család körmendi központi levéltárának kutatástörténetét Koltai András dolgozta fel részletesen, 1524-től egészen a napjainkig. A magyar kutatásokon kívül a burgenlandi osztrák kutatók munkáit is bemutatta.11 A Magyar Országos Levéltárban található tehát a Batthyány-levéltár igen nagy értékű anyaga, ebből a török vonatkozású iratokat néztem át az anyagi kultúra, a rabok és a rab- váltság szempontjából. A török korban a nagybirtok egyik legfontosabb funkciója az ország (így a birtokos saját földjének) a védelme, de ehhez katonákra, ahhoz meg anyagi erőforrásokra volt szükség.12 A bevételek egyik sajátos formája volt a XVI—XVII. században a rabkereskedelem. A témához több mint ezeroldalnyi forrás tartozik, ebből egyelőre teljesen csak az első füzetet dolgoztam fel teljesen. A MOL P 1313/248 cs. Batthyány cs. lt. Török vonatkozású iratok No 1. jelzet alatt található forrás magyar nyelven íródott, s összesen 81 oldalból áll. Az 1587 és 1611 közötti időszakból, Batthyány II. Ferenc idejéből való a regestrum.13 Az iratban az első három lapon pontosan feltüntetve találhatjuk a rabok névsorát, és azt, hogy melyik oldalon (folio) találhatóak a vonatkozó feljegyzések, azaz szabályos tartalomjegyzékkel kezdődik a füzet.14 Q) discussiones 6 Batthyány I. Ádám esetén ezzel tulajdonképpen egyetért Dobos, 1971. 63—73. és Fenyvesi, 1985. 199-218. 7 Pálffy, 1997. 19. és Tóth, 2002. 136-153. 8 Zimányi, 1962. 5-21. 9 Varga J., 1981. 86-131. Varga J„ 1991. 121-133. Varga J., 1992. 3, 16-20. 10 Pálffy, 1997. 5-79. 11 Koltai, 2000. 207-231. 12 Hómant-Szekfü, 1935., 176-178. 13 Zimányi, 1968. 18-19. 14 Köszönettel tartozom dr. Zimányi Verának, az ő segítségével tudtam a teljes forrást elolvasni. 64
