Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ulrich Attila: Birtokelkobzások a Szepesi Kamara területén 1670-73 között

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

gatója. Erdélyben követségben járt, hogy Apafit megnyerjék a bujdosók ügyének, sereget gyűjtött I. Rákóczi Ferencnek, egyike volt Rákóczi tanácsosainak, ezenkívül szintén követségben járt Váradon, ahol a törökkel az ország átadásáról tárgyalt. Bessenyei 7 szőlője került a kamara kezébe. A Mádon és Szegin fekvő szőlőbirtokok 64 hordós termést adtak, értéküket 10 800 Ft-ra becsülték. Egy másik forrás 10 elkobzott szőlőjét említi (kiegészülve Hegyalján túli szőlőkkel) és 111 hordós termést. Bortermeléséhez képest nemesi birtokai elenyészőek voltak. A hegyaljai birtokai sárospatak-tolcsva, hagyományos szemtermelő majorságai pedig Gáva központúak. Összesen 280 köblös majorsága és 30 embervágó rétje volt, 10 egész telekkel, 5 szabadossal bírt, pusztatelkeinek száma 10 volt.11

A kisnemességet, illetve tanult, művelt, iskolázott nemesi értelmiséget jelenítette meg az összeesküvésben Baksa István Zemplén vármegyei nemes, aki a jelentősebb szőlőbirtokosok közé tartozott. Bár nem fejtett ki az összeesküvés ideje alatt szélsőségesebb megnyilvánulásokat a Kamarának elég volt az a tény, hogy részt vett a Kassai gyűlésen, illetve jelen volt Staremberg tokaji kapitány el- fogatásánál. Neki 10 szőlője került „állami” fennhatóság alá. A Tokajban, Bényén, Tolcsván, és Liszkán fekvő szőlők 138 hordós termést adtak, értékük 28 325 Ft volt.

Tolcsvai Bónis Ferenc az összeesküvés negyedik kivégzettje volt. Zrínyin, Frangepánon és Nádasdyn kívül ugyanis Ő volt az egyedüli személy, akin a kamarai per alapján hozott halálos ítéletet végre is hajtották. A jogi végzettségű Bónis pedig a nyugodtabb ellenállói vonalhoz tartozott, nyakassága és ebből következő elvhűsége miatt azonban nem kerülhette el a kivégzést. Lényegében minden fontosabb összejövetelen jelen volt, ahol minden alkalommal a királyi hatalom ellen szónokolt. Szintén jelen volt Stahremberg elfogatásánál. Bocskai István Zemplén vármegyei főispán egyik bizalmi embere volt, így a legmélyebben ismerte az összeesküvés részleteit. Tolcsvai Bónis Ferencnek 15 szőlőjét foglalták le Zombo- ron, Liszkán, Tolcsván. A 128 hordó terméssel bíró birtokok értéke 9720 Ft volt.

Az egykori eperjesi polgár,12 majd tokaji lakos és nemes Veres Mátyás az egyik fontosabb borkereskedővé nőtte ki magát. Másrészt viszont Bocskai familiárisaként, tanácsadójaként és az összeesküvésben való szerepéért sem sorolható a kamara kedvencei közé. A Tokajba betelepült Veres Mátyás nem szakította meg régi kapcsolatait eredeti lakhelyével, így nagy szerepe volt a lengyelországi borkereskedelemben is. A mozgalomban is fontos szerepet szántak neki, a kassai gyűlésen

11 MOL U et C Fasc 157 No 74, 1673.

12 ZmLt. V. 42. Tokaj város iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 99. kötet 1647—1660. 1650. február 17-i bejegyzés. Miller Dávidné citálta Epeijesen lakó Veres Mátyásné Vida Borbálát. 1651-ben már maga Veres Mátyás is feltűnik a jegyzőkönyvekben Balázs pap Zúgó szőlőjével kapcsolatban. 1651. február 12. Sőt, egy május 12-i bejegyzés Verest mármint „Tokajban lakót” nevezte meg.

54