Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA lönösen érthetetlen, hogy Nagyváthy 1797-ben lejáró szerződését Festetics gróf nem újította meg, mivel így a Georgikon működésének kezdetén nélkülözniük kellett az ország egyik legnagyobb tudású gazdáját. A korai „nyugdíjazás”, a közös munka befejezésének okát évszázadok óta homály fedi, ennek kapcsán rengeteg találgatást fogalmazódott meg. A jószágigazgatói teljhatalom idézhette talán elő közvetetten a szakítást: Festetics a határozati jegyzőkönyvbe diktált egy önálló rendelkezést az írnoknak, de jószágigazgatója ezt hibásnak találta ezért áthúzta. A gróf reakciójáról Vas Gereben (1823—1868, eredeti neve: Radákovics József) a „Somogy és zalamegyei történelmi adomák gyűjtője is hallott (...). így veszi az le a nép szájáról Festetich György szavait, mikor észre akará venni rendelései keresztülhúzását: Igenis, tudómén, hogy szamár vagyok, igenis; hanem azért kár volt annyi tintát az én ostobaságom kitörlésére, igenis, talán vékonyabb húzás is elég lett volna, igenis!”65 Vörös a jelentéktelennek tűnő incidenst követő összeszólalkozás folyományának tartja, hogy „Nagyváthy szerződésének letelte után Csurgóra költözött. ”66 67 A közvetlen, a valós oknak ettől összetettebb, mélyebb háttere lehetett. Valószínűleg megromlott a korábbi bizalmas kapcsolat kettejük között, ezt egyes források a gróf természetével magyarázták, mások kettejük társadalmi helyzetének, nézeteik és elveik különbözőségét hozták fel annak okául. Lázár szerint a gróf és a köznemes között „egyre jobban kiszélesedett az osztályhelyzet teremtette szakadék. Sülé megállapítása szerint „Festetics minden hasznosíthatót kisajtolt Nagyváthyból, a birtok egyenesbe lendült, a valóban ’kapkodó’ grófnak pedig terhessé vált a körültekintő, nagyműveltségű direktor. ”68 Nagyváthy Kálmán álláspontja szerint a „szakítást” a jószágigazgató széleskörű műveltsége okozta, illetve ebből adódóan „Nagyváthy fékezhetetlen kultúrtörekvése. ”69 A gróf talán felesége és jószágigazgatója közötti kölcsönös tiszteletet és nagyrabecsülést nem nézte jó szemmel, köztudott, hogy Sallér Judittal (1764—1829) érdekházasságban éltek. A kölcsönös tiszteletről, nagyrabecsülésről néhány levél mellett az a tény tanúskodik, hogy Nagyváthy a „Magyar Házi Gazdaasszony” (1820) című könyvének a grófné adott ihletést. Szakmai indoka az idő előtti nyugdíjazásnak az lehetett, hogy a nagyobb uradalmakban még a külterjes, hagyományos gabonatermesztő gazdálkodás dominált, de Nagyváthy tudta, hogy az igazi fellendülést a belterjes gazdálkodás, az állat- tenyésztés intenzívebbé tétele biztosíthatja, ennek megfelelően kívánt az uradal65 Nagyváthy, 1891. 22. 66 Lázár, 1955. 253-254. 67 Lázár, 1955. 253-254. 68 Sülé, 1967. 24. 69 Kuthy, 1943. 9. 279
