Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA A zólyomlipcsei uradalom korabeli területének nagyságáról a fennmaradt portaösszeírások alapján alkothatunk képet. A legrégebbről, 1535-ből fennmaradt összeírás húsz települést sorol fel. Az uradalom tartozékaként Zólyomlipcse és Pónik városkákat, illetve az alábbi falvakat említi: Gácslehota (Gácsliget, Lehőt- ka), Garamsálfalva, Szelenc, Perhát, Padkóc, Lucatő, Mezőköz, Szent András, Bo- rosznó, Garamnémetfalva, Garamszentmiklós, Garamhidvég, Garampéteri, Jece- nye, Lopér (Lopej), Alsólehota, Felsőszabadi és Oláhfalva.38 Közülük a legutolsó csak ebben az 1535-ben készült összeírásban szerepel önállóan. A XVI. századból fennmaradt többi portaösszeírásban helyette vagy vele együtt említik Kisselmec falvát.39 A portaösszeírásban felsorolt települések közül hiányzik Hédel és Rásztó. Csak az 1542. évi portaösszeírásban jelenik meg Hédel és majd csak az 1548. éviben Rásztó.40 Egyetlen lehetséges magyarázat van arra, miért hiányoznak az 1535. évi összeírásból: mindkét esetben kisebb településekről lehetett szó, amelyek 1535-ben feltehetőleg lakatlanok voltak, vagy kis számú, adófizetésre nem kötelezett lakosság lakta őket.41 Minden bizonnyal valamikor ebben az időszakban, amikor Zólyomlipcse várát Mária királyné várnagyai irányították, született az a keltezetlen irat, amely a zólyomlipcsei uradalom határait leíró tanúvallomásokat tartalmazza. Részletes elemzése alapján feltételezhető, hogy a XVI. század negyvenes éveiben keletkezett. Az uradalom keleti és déli határa eszerint megegyezett azzal, amelyről már 1517- ben tanúk vallottak.42 Másrészt viszont az uradalom nyugati és észak-nyugati határa az említett dokumentum szerint egyáltalán nem vette figyelembe Besz38 MOL, E 158, 1670. sz. mikrofilm 39 V.ö. a 15. sz. jegyzettel 40 MOL, A 2679 (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében). 41 1542-ben és 1548-ban Hédelen csak 3 adózó porta volt, Rásztón 1548-ban csak 2. - MOL, A 2679 (a HÚ SAV pozsonyi fényképgyűjteményében). 42 1517-ben a zólymlipcsei uradalom határainak kérdésével kapcsolatos tanúvallomások csak a keleti és a déli határra vonatkoztak. Az alsólehotai Joannes Scultetus pontosan leírta a határt, szerinte az alábbiak szerint húzódott: „methae castri Lipsch incipiuntur a Tergart usque ad montem Zmerkowize et inde tendunt ad montem Tysowsky dyel. Ab illo monte ad montem Rakitowy keer, inde ad montem Homolka usque Drabske hlaue et abinde tendunt usque ad Solna." Lásd: Maliniak, 2007. 208. Egy későbbi, német nyelven íródott dokumentum a szelenci Martin Cambel (Czembel) vallomása alapján hasonlóképpen írja le ezt a határszakaszt: „Darnach gehen die hatten vom Tiergarten bis auf den perg Smerkowicze, vom Smerkowicze bis zum perg, so man nendt Tischowskhi Dijel, vom Tijschofskij Dijel zu ainem perg, haist Vhorskhj Vepor, vom Vhorskj Veper bis auf ain perg, haist Rachkitowj Khecher, vom Rachkitowi Keher auf ain perg, haist Homolka, vom Homolka bis zum Trabskhihlaue, vom Trabskhihlawe bis auff die Mala Soluna." Lásd: Skladny - TomeCek, 2000. 62. 35
