Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Oto Tomecek: A zólyomlipcsei várbirtok birtokviszonyai a XVI-XVII. században
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA A ZÓLYOMLIPCSEI VÁRBIRTOK BIRTOKVISZONYAI A XVI-XVII. SZÁZADBAN OTO TOMECEK A zólyomlipcsei (Eupéa, ma Slovenská Eupéa) várbirtok központja eredetileg a Zólyomi-medence északkeleti részében fekvő Zólyomlipcse királyi vár volt. A vár létezéséről az első közvetett bizonyíték 1250-ből való, amikor írásban is említik a Zólyomból (Zvolen) Zólyomlipcsébe vezető utat (ad magnam viam, que vadit de villa Zoulum in Lypche)} Mivel Zólyom régi várával ebben az időben fontos hely volt,1 2 a Zólyommal együtt, az út mentén említett Zólyomlipcsének is hasonlónak kellett lennie, és minden bizonnyal már várépítmény is állt e helyen. Zólyomlipcse XIII. századi jelentőségéről tanúskodik azon okirat egy utalása is, mellyel IV. Béla király 1255-ben városi jogokat adományozott Beszterce (Bystrica, később Besztercebánya, Banská Bystrica) település német vendégeinek. A település (város) fekvésének pontosabb meghatározására az oklevélben az áll, hogy Zólyomlipcse közelében fekszik (nova villa By strice prope Lypcham).3 Ez az utalás is közvetett bizonyítéka a zólyomlipcsei vár létezésének. Szintén közvetett, ám hasonlóan valószínű módon bizonyítja a vár létét a IV. Béla király által 1258. augusztus 15-én Zólyomlipcsén kiadott oklevél is (Datum in Lipcha, anno domini MCCL octavo, in die Assumpcionis beate virginis) ,4 A várépítés kezdetének pontosabb meghatározására törekedve azt mondhatjuk, hogy arra közvetlenül azután kerülhetett sor, hogy a tatárok 1241 - 1242 folyamán betörtek a történelmi Magyarország területére. Tekintettel arra, hogy a hatalmas kőerődítmények jól vizsgáztak a tatárjárás idején, az uralkodó, IV. Béla ország1 Marsina, 1987. 243. 349.sz. 2 Zólyom vára ebben az időben a nagy Zólyom vármegye központja volt, mely Zólyomon kívül magába foglalta Liptó, Túróé és Árva területét is. Itt volt a zólyomi ispán (comes comitatus) székhelye is. 3 Marsina, 1987. 341. 491. sz. 4 Marsina, 1987. 424. 609. sz. 27
