Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA A szerződés további részében az uradalom kifejezetten megtiltja a bérlőnek, hogy legeltessen vagy erdőt irtson azokon a helyeken, ahol a huta számára fakitermelés zajlik majd. Büntetés terhe mellett tilos volt számára bort és pálinkát mérni a cselédségnek és a segédeknek. Saját céljaira azonban tarthatott otthon bort. Ügyelnie kellett arra, hogy se otthon, se az erdőkben ne keletkezzen tűzkár. A szerződés záró részében Michna János kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartja és az 510 aranyat a meghatározott határidőkre befizeti.42 Itt kell megjegyeznünk, hogy Michna János a gyetvai üveghuta bérlésével egy időben a rimaráhói (Hrachovo) uradalommal is bérleti szerződést kötött, melynek területén szintén működött egy üveghuta azokkal az üvegkészítőkkel, akiket Michna hozott Zólyom vármegyéből.43 A bérleti jogviszony megszűnésekor (1792-ben) a gyetvai üveghuta bérleti szerződését ismét Michna Jánossal kötötték meg. 1792. június 25-én az Esterházy Antal herceg képviseletében eljáró Majerszky Antal véglesi uradalmi hivatalnok írt 1792. július 1-től 1794 végéig tartó bérleti szerződést olyképpen, hogy bérlő évi 330 aranyat fizet bérleti díjként az uradalomnak, negyedéves részletekben. A szerződés többi pontja megegyezik az 1788. évben megkötött szerződéssel. Any- nyi változott, hogy a kivágott fát a saját költségére kellett a hutához szállítania. A bérleti szerződés megkötésekor az üveghuta és a hozzá tartozó épületek értékét úgy határozták meg, ahogyan az az 1788. évi kontraktusban szerepelt. A huta és a hozzá tartozó épületek összértéke 268 arany és 55 dénár volt. Ezt az összeget kellett volna Michna Jánosnak kifizetni, ő azonban az előző évek bérleti díjával tartozott az uradalomnak, ezért az említett kifizetésre csak az adósság törlesztése után kerülhet sor. A bérleti szerződést 1792. szeptember 13-án ratifikálta Léván 42 SABB, PV gyűjtemény, Sedes Dominales Anno 1788 Ladula VIII. 43 Zilák, 1993. 90-91. Michna Jánosnak volt egy András nevű fia, aki 1787. február 1-én Rimaráhón mint gyetvai Andreas Michnay (Michna János fiáról van szó) feleségül vette a rimavarbóci (Vrbovce) evangélikus, kisnemesi származású lányt, Pelargus Zsuzsannát. Mária nevű első gyermekük Zólyommiklóson született 1788. augusztus 13-án. További három gyermekük, János, Johanna és Mária már Rimavarbócon látta meg a napvilágot, ahol apjukat 1792-ben s 1801-ben is kohászként említik. Nyilván ö vezette az üveggyárat a Kociská-völgyben (?) az apja helyett. A második fiú, Ferenc, szintén Zólyommiklóson jött világra 1778. szeptember 1-én, Michna János és Loderer Anna gyermekeként; nővére, Michna Zsuzsanna 18 évesen, 1792. február 5-én ment feleségül Zólyommiklóson a sziklai üveghuta bérlőjéhez, Stuller Ignáchoz, az ő házasságukból nem született gyermek. Lásd ZCM, Rimaráhó róm.kat. és Zólyommiklós; Kishonti kerület gyűjtemény (MHD), büntetőjogi iratok 1801-ből, 92 sz. doboz, továbbá MHD Kongregációs iratok 1791-ből, lelt. sz. 73, 181-182 sz. irat, 24. sz. doboz, valamint MHD lelt. sz. 75, 203. sz. irat, 31 sz. doboz, Michna András Kezegei hutás. 165
