Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Tarkó Ilona: Anyagi kultúra és rabkereskedelem Batthyány II. Ferenc idején
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA minőség db/Ft db összesen vörös öreg 9 sing hossza 140 1 140 összesen 131 4128 Végül megállapítható, hogy a rabkereskedelem mind a hasznot, mind pedig az áruforgalmat illetően jelentősnek mondható, ez azért is különös, mert az 1563. évi 67. törvénycikk tiltja a törökökkel való kereskedést,“7 az igazán tiltott áru, a fegyver (hadiszekér, réz), ám a XVII. századi forrásokban bőven találunk arra példát, hogy akár a magyar, akár a török oldalon fegyvert követeltek váltságdíjként. Az évi 1500—2000 Ft (a 24 év alatt bejött közel 40 000 Ft) nem lehetett a Batthyány-család meggazdagodásának a forrása, legalábbis Batthyány II. Ferenc időszakát vizsgálva. Azonban a cserekereskedelem egyértelműen virágzott, ezt igazolja a magas az áruforgalom, hiszen a hétköznapi használati cikkektől a luxus portékáig szinte mindent megtalálunk a követelt és a hozott váltságdíjak között. A jól kiépített rabkereskedelmet már ekkor, a XVI. század végén megfigyelhetjük (1. kezesség, hitlevél), de ez igazán „nagyüzemivé” Batthyány I. Ádám idején válik. IRODALOMJEGYZÉK Benda 1989. Benda Kálmán: Magyarország történeti kronológiája. II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Dányi—Zimányi 1989. Dányi Dezső — Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989 Dobos 1971. Dobos Gábor: Török-magyar rabok a nyugat-dunántúli végeken. 69. In: Studium II. Acta Juvenum Universitas Debrecenien- sis de Ludovico Kossuth Nominatae, Debrecen, 1971 Endrei 1989. Endrei Walter: Patyolat és posztó. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1989 Fekete-Káldy-Nagy 1962. Fekete Lajos—Káldy-Nagy Gyula: Budai szandzsák számadáskönyvek 1550—1580, Akadémiai Kiadó, Budapest 1962 117 Magyar Törvénytár, II. 1900. 521. A törökkel folytatott titkos kereskedésért akár kivégzés is járhatott (1. Sugár, 1986. 99—111. 95
