Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Tarkó Ilona: Anyagi kultúra és rabkereskedelem Batthyány II. Ferenc idején

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

név

követelt (Ft értékben megadva)

anyagiak

11. Janthar Memheth/1595

120

0

12-14. Kalmár törökök (2-3 fő?)/1595

1000

0

15. Kara Hazon/1592

60

0

16. Kochona Házon/1599

825

0

17. Manula/1592

600

0

18. Mwza csaus/1595

1000

0

19. Olay Bék [alajbég]/1588

8000

0

20. Pechy Baba Hazon/1599

125

0

21. Pechy Házon szpáhi/1607

3270

0

22. Pechy Muztafa/1601

125

0

23. Rezwan aga/1598

1000

0

24. Segösdy Memhet/1592

800

0

25. Tatár/1611

330,9

zerma27/200 miskel

26. Vörös Amhath/1588

500

0

37136,4

A vizsgált forrásban nem maradt fenn adat arról, hogyan is kerültek ezek a török, illetve rác28 (Rath Deomötör [Rác Dömötör],29 Segösdy Radowan [Segesdi Radovan]30) (hadi)foglyok Batthyány II. Ferenchez, de a későbbi iratokban - elsősorban

27 A zerma azért szerepel kurzív betűkkel, mert eddig még sehol nem találtam ezt a török árut, így azt sem tudom pontosan milyen portéka. A miskel valószínűleg a miszkál elírása, ez pedig igen értékes áruknál használt súlymérték. Törökországban mint rózsaolajmérték 4,8 g., Persiában 4,59 g., Egyiptomban min gyöngysúly 4,63 g.; Marokkóban mint váltópénz 1,47 korona. Azaz annyit tudunk csupán a zermáról, hogy valószinűleg értékes lehetett, és súlymértékben adták meg.

28 A XVII. századi forrásokban sokkal jelentősebb arányban találunk rácokat. A tizenötéves háború pusztításai miatt a Dunántúlon különösen előretört a rác etnikum Takáts, 1915. 151., 157—158., Szakály, 1997. 149—173. De a hóditók között is jelentős számban találunk rácokat (bosnyákokat), erről részletesebben 1. Hegyi, 1995. 229-256.

29 Ez esetben egyértelmű az etnikum.

30 Itt viszont a Radován rác utónév árulkodó, illetve az is, hogy csak nála találunk a követelt és a hozott sarcnál is ártányt. Nyilvánvalóan nem kértek volna ártányt egy muszlimtól.

70