Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA Festetics-birtokon a fent ismertetett folyamatok együtt jelentek meg, a tudós szakíró Nagyváthy tevékenységének köszönhetően. A mezőgazdaság színvonalának emelésében az „Elöljáróknak út-mutatása, és Jutalmakkal való ösztönzése (a’ melly a' kénszerítésnél ezerszer foganatosabb) legtöbbet használhat. Azoknak kell mint mindenben, úgy a’ Gazdaságban-is jó Példával elöl-menni. Eg’y Hlyen értelmes és szorgalmatos Mezei-gazda szükségesebb a’ Haza Boldogságára, mint eg’y Miniszter’’- tartotta Nagyváthy, aki sze-rencsére kapta Festetics gróf felkérését, mivel ezzel elméleti munkássága mellett jószág- igazgatóként is kipróbálhatta magát, amiben szintén kiemelkedőt alkotott. Az új gazdálkodási, vezetési, számviteli módszerek sikeres, hatékony alkalmazásának érdekében le kellett cserélni, illetve tovább kellett képezni a birtok gazdatisztjeit. A pálcás hajdúk, jobbágynyúzó botosispánok alkalmatlanok voltak a nagyszabású tervek megvalósítására. A magyar mezőgazdaság történetében egyedülálló újításokat hozott a Festetics-birtokokat öt esztendeig vezető Nagyváthy keszthelyi munkássága: • a kettős könyvvezetés első hazai alkalmazását, • a magyar racionalizált üzemszervezés alapjait megvető „Közönséges Instructio” megírását, • Európa első agrár-felsőoktatási intézményének, a Georgikon megalapítását, • pénzjövedelem-orientált, árutermelő szemlélet meghonosítása a vezetésben és gazdálkodásban, • termelési-technológiai újítások bevezetését a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben, • a birtok jövedelmezőségének növelését. Természetesen Nagyváthy kiváló ötletei és újításai mit sem értek volna, ha nem áll mögötte a magyar főnemesség egyik legnagyszerűbb alakja, gróf Festetics György, aki teljhatalommal ruházta fel direktorát, ami - egyes feltételezések szerint - később Nagyváthy idő előtti nyugdíjazásához vezetett. IRODALOMJEGYZÉK Barta 1996. Ifj. Barta János: Magyarország mezőgazdaságának regenerálódása 1711—1790. In.: Orosz István—Für Lajos—Romány Pál (szerk.): Magyarország agrártörténete. Budapest, 1996 Barta 2000. Ifj. Barta János: A tizennyolcadik század története. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 2000 283
