Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
----------------------G©ü) NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA /X teljes formában készültek, „szép sorral” és renddel mindig mindent meg lehet találni bennük.48 Világosak voltak, ha abban könnyen megtalálták, miből mennyi jövedelem származott, mennyi költséget fordították rá, az aktuális piaci árakat, a készletek csökkenését, növekedését illetve azok pénzben összesített értékét is.49 Bizonyosak voltak, ha a számadókönyvbe a jószágokat úgy írták be, hogy „el lehessen hinni”, vagyis „ez vagy amaz nem több, vagy kevesebb volt, és ez vagy amaz Titulus alatt ennyi vagy annyi kimehetett a’ Számadóságbul. ”50 A „bizonyos számadások” készítését azon pontokkal segítették, amelyekben megfogalmazta, hogy „ezt vagy amazt meg=lehet ennyin szerezni, erre vagy arra a dologra elég eny- nyi, és ebből vagy abból lehet ennyit bizonyosan reményleni. ”SI A számadók bevételeinek, kiadásainak bizonyítására a különböző tabellák, igazolások szolgáltak. Mindig igazolniuk kellett, hogy a különböző gazdasági események milyen címen történtek, illetve, hogy ezek valóban megtörténtek-e. Az agronómiái ismeretek elsajátítása mellett a tisztektől gazdasági-kereskedelmi jártasságuk és ökonómiai tudásuk bővítését is megkövetelték, hogy „minden Tiszt igyekezzen magának a kereskedésről is ideákat szerezni, annyival is inkább, hogy sok dolgok vannak olyanok, amellyeket úgy amint teremnek, nem lehet olly szerentsésen el=adni, mint ha azok mesterség áltahmeg változtatnak és úgy tétetnek pénzzé. ”52 A vezetők munkáját megkönnyítendő pontosan meghatározott volt a termékek köre, amelyekkel kereskedni kellett, a „Gubatsal, Dohánnyal, Mézzel, Viasszal, Malomkövei, Deszkával, Létzel, Talpakkal, Fa zsindellyel, Borjuk és Ürükk öszve=szedésekkel, és Tsikók ökrök és göbölyökért való kitseréléssel, Hamuzsírral, Lovakkal, Vajjal, Sajttal. ” Ha a borral is kereskedtek, azt „gabona és egyéb főzelékeken bé=tserélni, sőt deszkákért bort is ádni, és a számosokkal úgy alkudni, hogy a Tisztség külön-különbféle vasakért gabonát, főzeléket vagy bort” adtak.53 Nagyváthy a jobbágyok gazdálkodásával is foglalkozott, mivel úgy vélte, ha a „Polgárok serényen, és okossan folytatják Gazdaságokat, az által mind a’ Magok, mind az Uraság hasznát nevelik.” Minden tiszt kötelességének írta elő, hogy a jobbágyokat a „leg=jobb Gazdálkodásbéli módokra megtanítsa." Ilyen lehetőségek közé tartozott az „Uraság szénájának felében, vagy harmadában való levágása, az összeli trágyázás, Hangya zsombékok[na]k ehszórása, tisztogatás, irtás, a Foltokfnajk széna porral való bé=hintése, metszésekk húzása, és------------------o) discussiones 48 Nagyváthy, 1795. 367. 49 Nagyváthy, 1795. 368. 50 Nagyváthy, 1795. 369. 51 Nagyváthy, 1795. 369. 52 Nagyváthy, 1795. 299. 53 Nagyváthy, 1795. 304. 274
