Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Lukács Gábor: „Haszontalan és Ujj Költségeket ne tegyen”: a Festetics-birtok reformja Nagyváthy János vezetésével
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA ról. Nagyváthy írt továbbá egy „Circulare”-1 a juhtenyésztés kapcsán is, ebből egy példányt Csurgón őriznek. A tény, hogy a juhtenyésztés és nemesítés külön szabályozási utasítást kapott, utal annak kiemelt jelentőségére. Nagyváthy utasításgyűjteménye hosszú évtizedekig meghatározta a birtok gazdálkodását. Több részletkérdést szabályoztak, bővítettek később instructiok- kal, de a birtokon folytatott gazdálkodás meghatározó utasításgyűjteménye a Nagy- váthy-féle maradt. A Festetics-levéltárban őrzött, a XIX. század első évtizedéből származó „Urodalmi Instructiók” némileg átszerkesztve ugyan (az egyes fejezeteket cserélték fel), de tartalmazzák Nagyváthy művének ismeretanyagát.20 Nagyváthy nyugdíjazása után több részletkérdést szabályoztak utasításokkal, de ezek jelentősége és terjedelme eltörpül Nagyváthy monumentális műve mellett. A mű jelentőségét mutatja, hogy a „Directio" hosszú ideig alkalmazta a Festetics-birtok gazdálkodási és vezetési gyakorlatában, emellett a híres kortársat, Pethe Ferencet is kötelezte, hogy „mint vezető tanár a Georgikonban a Nagy- váthy-féle instrukciókat megtanulja és alkalmazza. ”21 A Georgikon oktatásában is felhasználták a könyvet, Csorna Zsigmond szerint egy 1828-ban lejegyzett kézirat - „Gazdaságbéli Kalendáriom melly Schmidt Josef K. G. (keszthelyi geor- gikoni) Practicans által le irattaton Keszthelyen 1828-ik Esztendőben” - alapja is az utasításgyűjtemény volt.22 A könyv gyakorlati és oktatási alkalmazása mellett „elméleti” célból a szerző Nagyváthy használta fel, aki a „Közönséges Instructio” kibővítésével, az ismeretanyag rendszerezésével alkotta meg a „Magyar Gazdatiszt” című - halála után, 1821-ben megjelent - könyvét, melynek így fogalmazta meg témáját: az „egész Gazdaság’ Practica Részét igyekeztem előadni közönségesen. Elértemé célomat: nem tudom. Azt tudom, hogy az ujjomból (amint a’ Magyar mondja) nem szoptam semmit, hanem a’mi jót e részben Praxisban lenni láttam, összeszedtem. ”23 A két könyv tartalmilag és szerkezetileg hasonló felépítésű, de az alapos átdolgozás (a gazdasági kalendárium teljes elhagyása többek között) mellett későbbi művében a fő hangsúly a vezetés, a számadási rendszerek és a humánpolitika ismertetésére került. A birtokon bevezetendő reformok sikeres végrehajtásának előfeltétele volt egy jól szervezett, központi döntéshozó, irányító és ellenőrző gazdasági szerv, ezért meghatározó lépés volt a keszthelyi „Oeconomica Directio” megszervezése. A birtok gazdálkodását felügyelő-szervező „kormányszék” létrehozása, a „Directio” felállítása, működésének kezdete a Festetics György által 1792. július 1-én kiadott 20 MÓL, Festetics Családi Levéltár P 274. / 9—10. kötet 107—720. p. A kötet tartalma: „Közönséges Gazdaságbéli Instructio”, „Gazdaságbéli Kalendariom”. Nagyváthy „Közönséges Instructio” című művével szinte teljes egészében megegyezik. 21 Csoma, 1997. 89. 22 Csoma, 1997. 140. 23 Nagyváthy, 1821a. Élőbeszéd IX. 269
