Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Fülöp Éva Mária: A Pápa-Ugod-Devecseri uradalom és gróf Esterházy Miklós /1775-1856/ 1829. évi birtokegyezsége unokatestvéreivel
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA sa (Medgyes, Egerszár, Szék - itt a lakosoknak szántóföldjük, feles kaszálójuk és favágás alatt álló legelőjük volt); a napszámok számának növelése (Devecserben mintegy ezer pozsonyi mérős szántóföldje, s hasonló nagyságú rétje volt az uradalomnak). Az új kontraktus tehát emelje ki a három puszta elkülönözését, a napszámok és a készpénz-árenda növelését, a városi legelő használatának fenntartását. A korra jellemző a véleményt záró rész gondolatisága: „Mert minden igaz Hazafinak annál inkább illy nagy Dynastaknak a’ legszentebb kötelessége közé tartozik az, hogy alattvalóikat boldogítsák, a’ népességet nevellyék ’s az által a’ Nemzeti elölmentséget eszközöljék. ” 1765-ben, Balogh régens halála után, Esterházy Károly Tóth István pápai prefektusra bízta jószágait. Az ő feladata volt az is, hogy az uradalom örököseit, a püspök testvérének, a már említett gróf Esterházy Miklósnak, a tata-gesztesi domínium urának fiait, gróf Esterházy Ferencet /1746—1811/23 és Jánost /1747—1800/24 bevezesse a gazdálkodás körüli tudnivalókba. „Az iffiu. Gróff Ferencz maga Szép viselésével úgy ismérteti magát, hogy a’ föb Urak jövendölését, és azt tulaidonáva tette máris, hogy nem lészen valaha aláb való a’ Joseph Judex Curiaenél,25 adja Isten, hogy még az első Miklostis26 meg kalladja!"27 1799-ben, Károly püspök halálát követően János, mint testvére, Ferenc plenipo- tentiariusa is, megegyezést kötött28 nagybátyjuk, Esterházy Ferenc magyar királyi főkancellár /1715—1785/29 fiával, ifj. Ferenccel /1758—1815/.30 Kiindulási alapul az 1762. január 25-i egyezség szolgált.31 A szerződés főbb pontjai szerint, • 1. Ifj. Esterházy Ferenc átengedi Pápa-Ugod-Devecser birtokokat Esterházy Jánosnak és Ferencnek, beleértve a tartozékokba a győri allodiumot32 is. 23 1790: Nyitra vármegye főispánja. Diplomata, velencei, nápolyi követ, kamarás, belső titkos tanácsos. Aranygyapjas lovag. BuzAsi é. n. 24 Bereg vármegye főispánja. Kamarás, belső titkos tanácsos. A gesztesi uradalom központjában, a csákván kastély és kastélyszínház építtetője. Buzási, é.n. 25 országbíró (azaz a tatai birtokot megvásárló gróf Esterházy József /1682-1748/) 26 Azaz gróf Esterházy Miklós nádort /1583—1645/. 27 Bezerédy Mihály levele gr. Esterházy Károlyhoz. Pest, 1789. aug. 30. MOL TEL P. 204. 48—49. 28 Divisio Esterházy Károly halála után. Bécs, 1799. ápr. 21. MOL P. 197. F. 43. 101—142. 29 A fentiekben említett gróf Esterházy Ferenc tárnokmester egyik fia, a cseklészi ág megalapítója. 30 Mosoni főispán, a tallósi birtok ura. 31 A megegyezést kiegészítő egyéb megállapodások közt: Conventio; Series. Esterházy János, ifi. Esterházy Ferenc. Bécs, 1799. ápr. 21. 105—109. 32 földesúri kezelésben tartott majorság 241
