Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Fülöp Éva Mária: A Pápa-Ugod-Devecseri uradalom és gróf Esterházy Miklós /1775-1856/ 1829. évi birtokegyezsége unokatestvéreivel

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

birtokába sohasem lépett.4 Megerősíti ezt Balogh Ferenc (1708—1765) tatai régens, plenipotentiárius,5 aki pápai régenssége első évében, 1762-ben a család pozsonyi archívumában olvasott egy,,,coram fisco" kötött transactióról6: Esterházy Miklós 44e Ft-ért aquirálta7 a gesztesi uradalmat, ,,így ex defectu Törökiano"8 az uradalom ha nem is került a fiscus tulajdonába, de az arra igényt tartott.9

A török hódítás, majd a kuruc háborúk lezárulta után, a gazdálkodásban az uradalom szervezeti kereteinek kialakítása, a termelőmunka megindítása volt a megoldandó feladat. Az extenzív mezőgazdálkodás korabeli keretei között a megművelt területek és az uradalmi alattvalók számának gyarapításával lehetett fokozni a termelést, növelni a jövedelmet. A pápai bevételek közt a gabona- és faeladás, s a domínium fekvéséből következően, a bakonyi legelőbérletek, a sertéstenyésztés haszna álltak az élen, melyekhez a borárusításból származó jövedelem társult.

Gróf Esterházy József egyetlen felnőtt kort megért fia, József (1714—1762) súlyos adósságokba sodorta a rászállt birtokokat. 1759-ben zálogszerződést kényszerült kötni unokaöccseivel, az említett gróf Esterházy Ferenc tárnokmester fiaival, köztük Esterházy Károllyal. Mivel ifjabb József gyermektelenül halt meg, javai e három testvérre maradtak, akik 1762-ben Tatán családi tanácskozást tartva osztályt tettek. A diplomáciai szolgálatban álló gróf Esterházy Miklós (1711—1764) a tatai és gesztesi uradalmakat kapta, s megalapítója lett a család tatai ágának. Ferenc (1715—1785), az udvari magyar kancellár, a semptei és cseklészi domíniumok ura, a cseklészi ág őse. A legifjabb testvér, Károly püspök a devecseri birtokrészt kapta. A pápa-ugodi jószágot e birtokosztályig, tehát 1762-ig, Károly és testvére, Ferenc közösen bírták.10

A Pápa-Ugod-Devecser birtok nagysága meghatározásához az Esterházy Ferenc által 1735-ben készíttetett, 6 kötetes felmérés szolgál kiindulópontul. Ez az összeírás rögzítette, hogy a nevezett uradalomban 1 egész telekhez 60 pozsonyi mérős szántóföld, 12 kaszás rét, továbbá belsőség (házhely és kert) tartoztak. Egy pozsonyi mérő vetésre 528, egy kaszás rétre 1584 ölet, a házra és kertre 14 öl széles, 71 öl, 2 láb hosszú telket számítottak. így egy egész telek (1100—1300 öles

4 Kiss Ferenc fiskális levele gróf Esterházy Károlyhoz. Pápa, 1766. okt. 3. MOL PEL P. 1216. C. 51. N. 1.257-258.

5 teljhatalmú megbízott

6 a királyi kamara előtt kötött perbeli egyezség

7 acquirált, azaz a már meglévő birtokok mellé megszerzett

8 a család magvaszakadtéval

9 Balogh Ferenc levele gróf Esterházy Károlyhoz. Tata, 1762. dec. 3. MOL PEL P. 1216. C. 51. N. 1. 77-79.

10 Fülöp, 1994. 228-233., 234-235.

238