Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Rémiás Tibor: A szádvári uradalom lengyel (górál) telepesei a herceg Esterházyak és a gróf Andrássyak földesurasága alatt
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA A kimutatható derenki esküvők 79,6%-a (560-ból 446) első házasság volt. Az összes esküvő 20,4%-ában pedig a főszereplők egy vagy mindkét részről a már megözvegyültek és az előtte már házaséletet éltek voltak. A 19. század második felétől ugyanakkor csökkent az újraházasuló özvegyek száma. Ez valószínűleg a várható életkor emelkedésével magyarázható. Egyre kevesebben özvegyültek meg fiatalon. A vizsgált 186 év alatt mindössze 20 vegyes házasság köttetett Derenken. A derenki lengyelség római katolikus vallási dominanciája mindvégig sértetlen maradt. Csöppet sem meglepő a belterjes házasságkötések (endogámia) magas aránya, hisz elszigetelten élő, önellátásra berendezkedő életvitelük ezt predesztinálta. Mindez a 19. század közepétől csontosodott meg igazán (68—70%-os endogámia) , hisz a 18. században még nyitottabb volt a falu a külső kapcsolatok felé (55%).(Lásd a 8. mellékletet!) A derenki endogámia %-os arányára csak e mostani kutatás hívta fel az érdeklődők figyelmét, ami a vizsgált 186 évben 63,6%-ban kimutatható. A derenki jegyesek hatósugarába (akciórádiuszába) elsősorban (közel 90%-ban) a kicsiny Torna vármegye közeli falvai tartoztak. Az érintett települések fiataljai elsősorban heti- vagy országos vásárokon kötöttek életre szóló kapcsolatokat, esetleg búcsújáró helyeken, lakodalmakban, malomba járás idején, stb. A születési, illetve keresztelési anyakönyvi bejegyzések tanulsága szerint Derenken születettekből 1454 kislány és 1510 kisfiú volt (2 újszülött neme jelöletlen volt, ők halva születtek, keresztelésük is elmaradt.) Általában több fiú született. Az újszülöttek 4,5%-át törvénytelennek (131 fő) jegyezték be az anyakönyvekbe. A vizsgált időszakban 23 ikerszülésről tudunk. Mindössze 17 halvaszületett esetet regisztráltak a 220 év alatt a születési anyakönyvek, ami nagy fenntartással kezelendő. A derenki halotti anyakönyvekből már megismertük, hogy az ott eltemetettekből 471 fő még az 1 éve kort sem élte meg, vagyis a derenki temető halottainak 25,2%-a csecsemő volt. A forráskritika használatát teszik szükségessé még az alábbi adatok is: 1789—1821 között mindössze egy halvaszülést, 1900— 1943 között 9-et, de 1871—1899 között egyetlen egyet sem jegyeztek fel. Derenken 1724 és 1943 között 2966 gyermek született. A halotti anyakönyvek feldolgozása pedig azt eredményezte, hogy Derenken 1789 és 1943 között (!) mindössze 1865 habttat temettek el. Vagyis 1101 derenki lakos hiányzik. A feltűnően nagy számból persze levonásra kerülhetnek azok, akik 1724—1788 között meghaltak, de ezt pontosan nem tudjuk, hogy mennyi, hisz ebből a korból halotti anyakönyveket nem tudtunk feldolgozni. Azt tudjuk, hogy 455-en születtek ebben az időszakban, és azt is tudjuk, hogy hihetetlenül alacsony 22 év körüli átlagéletkorral lehet kalkulálni. Tehát, számításaink szerint kb. 300-an lehettek azok, akik ebben az időszakban születtek, de meg is haltak ekkor. így már csak kb. 800 derenki hiányzik. 1936 és 1943 közötti kitelepítéskor kb. 450 fő hagyta el Derenket - ők sem itt lettek eltemetve. Tehát már csak kb. 350 fő derenkivel nem 184
