Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Ján Zilák: Üveggyárak a véglesi uradalomban a XVIII, század végéig

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

esek András (Ondrej Macháöek), Gottfried Fridel (Gottfried Fridel), Valek János (Ján Valek), Melicher Findisch (Melicher Findisch), Gottfried Fridrich (Gottfried Fridrich), Kibissa András (Ondrej Kibissa), Horn János (Ján Horn), Stuler József (Jozef Stuler), Fridrich Stuhl (Fridrich Stuhl).30

Hutamesterként konkrétan mindig csak Bemard Hupka szerepel, akinek Veronika nevű feleségétől 5 gyermeke született itt - Juraj 1763-ban, Rebeka 1764-ben, Kristian 1765-ben, Imrich 1767-ben, Magdaléna 1769-ben. A két utolsó gyermek egyéves korában meghalt. 1769. április 3-án a hutában halt meg Bemard fiuk is, aki még Morvaországban született.

A gyetvai üveghuta bérlése idején Bemard Hupka 1769. június 14-én szerződést kötött egy új huta megépítéséről a divényi uradalommal, melyet Fejérpataky perceptor képviselt. A hutát a mai Dolná Bzová település kataszteri területén található egykori HruSnak pusztán kellett felépítenie.31 Ennek az üveghutának a felépítése és üzemeltetése szintén önálló figyelmet érdemel. Mivel azonban már a nógrádi üveghuták közé tartozik, nem foglalkozunk vele részletesen, bár sorsa összefügg Bemard Hubkával.

Mária Terézia úrbéri szabályzata előkészítésének idején, 1770. június 19-én Zólyommiklós elöljárósága, élén Olsiak János (Ján OlSiak) bíróval (bei decurione) és három idősebb zsellérrel, Kurcsik Mártonnal, Franek Györggyel és Karlován Mártonnal (Martin Kuréík, Juraj Franek, Martin Karlovan) Gyetvában arról nyilatkozott, hogy sem úrbéri kötelezettségük, sem kontraktusuk nincsen.32 „Mivel az üveghutát környező tiszta és elhagyatott uradalmi hegyekben élünk, híján a vagyonnak, ezért az uradalommal szemben semmilyen kötelezettségünk sincsen, csak az uraság szükséglete szerint néha üveget szállítunk a hutából az öt órányira lévő véglesi várba, bérleti díjat nem fizetünk.“ Legelőjük van elég. Állataik nincsenek, tehát azokból sem származik hasznuk. Hogy a föld termékeny-e, avagy terméketlen, azt nem tudják, mert nem szántottak. Építéshez és fűtéshez szükséges fájuk volt elegendő, az uraság engedélyével ingyen. Pénzt keresni csak az üveghutában tudnak, ez az egyetlen megélhetési forrásuk. Kárként azt említik, hogy „ott, ahol élünk, miként már fentebb említettük, csak erdő, hegy és szikb van, úgyhogy sokáig megmarad a hó. Beszterce városától öt mérföldre vagyunk. Malomba három órányi távolságra járunk. “ Nem voltak sem rétjeik, sem földjeik. Eddig semmilyen robotot nem végeztek. Nem volt mi után kilencedet fizetniük. Mivel semmilyen település sem volt itt, elhagyatott sem lehetett. A falu elöljárósága kijelenti továbbá, hogy „örökös“ jobbágyok lettek, „ha az uraság meg akarna minket tartani. “

30 SABB, ZCM Gyetva.

31 Szvircsek, 1982. 63.

32 SABB, PV gyűjtemény, Ladula XXV. Zólyommiklós urbáriuma.

161