Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Szirácsik Éva: Szökni a Koháryak Nógrád vármegyei birtokáról 1720 előtt?

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

év/fő

szökevények összesen

Koháry-birtokra

máshová

1711

4

4

1712

7

2

5

1713

2

2

1714

2

2

1715

10

9

1

1716

17

7

10

1717

7

2

5

1718

11

3

8

1719

25

3

22

A Koháry-birtokok keretein belül való vándorlást is szökésnek minősíthették, még akkor is, ha az valamilyen módon legalizálódott. Minderre jó példaként említhető Ludányi Tamás esete, akiről az urbáriumban megjegyzést tettek (Nógrád)Szakái szökevényeinél, miközben Szécsényben a domínium hajdúja volt.21 Több óvári szökevény is a Koháryak szécsényi mezővárosába költözött, olykor engedéllyel, mégis az urbáriumban a szökevények közé sorolták őket, így Gál György Benedek fiait is, pedig „a méltóságos úr őexcellentiája engedelméből ment volt be az atyjuk, mikor megszállották Szécsényt. ”22

A szökések okai

A Koháry-birtokról való szökések okai között elméletileg felmerülhetnek politikai indokok is, hiszen a szökevények nagyobb arányban a Rákóczi-szabadsághar- cot követően hagyták el a Koháry-birtokot. Tudvalévő ugyanis, hogy a Koháry család császárpárti volt, és maga Koháry Istvánnak is többször nyílt alkalma az uralkodóhoz való feltétlen hűségét bizonyítania. A Koháry uradalmakat II. Rákóczi Ferenc elkobozta, és hívei között szétosztotta, csak a Rákóczi-szabadsághar- cot követően került vissza a család hatalmas földbirtoka a Koháryakhoz. Mindeközben Nógrád vármegye nemességének döntő része és a Koháry uradalmak területén élő lakosság valamilyen formában kompromittálódott Rákóczi oldalán. A Rákóczi-kort követő szökések oka talán a politikai tisztogatás elöli menekülés lehetett?

22 Szirácsik, 2007. 103.

133