Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Szirácsik Éva: Szökni a Koháryak Nógrád vármegyei birtokáról 1720 előtt?
(TygD--------------------------------------------------------------------A DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK ráadásul azonos időben, ami valamiféle szervezettségre utal. Talán más birtokosok soltészei is távozásra csábíthattak gazdákat. (Békés)Csaba újjátelepülése 1716-ban indult meg zömében szlovák anyanyelvű felvidékiekkel és a településre visszatérő helyi magyarokkal.18 Az újratelepítés Harruckern János Györgynek volt köszönhető, aki a török elleni sikeres harcát követően jutalmul kapta Békés vármegye jelentős részét. Döntően evangélikus szlovák parasztokat telepített le birtokára, akik javarészt Nógrád, Gömör és Hont vármegyékből érkeztek.19 * A Koháry-birtokot elhagyó uhorszkai és garábi gazdákat is jelentős kedvezményekkel várta az új földesúr 1719-ben. A gazdák vallásáról nem ad információt forrásunk, de Fodor Ádám, valamint talán Madar András és Őröm Mátyás kivételével szlovák vezetéknevűek indultak új lehetőségeket keresni a Harruckern-birtokra, köztük volt Havran András, Kecska Mátyás, Vakaracs András, Grecs Tamás és Oravecz Pál. A Koháryaknak egy-egy településen majdnem mindenhol csak birtokrésze volt, s az adott falu, mezőváros többi részét más birtokosok mondták magukénak. Csak kivételes esetben ismert, hogy ilyenkor valóban Koháry-birtokra „szöktek.” Az uhorszkai szökevény Kósa György például Gyöngyösön Koháry István fundusán lakott az urbárium elkészülése idején.21 Mindezek figyelembe vételével azonban állíthatjuk, hogy a 159 szökevény közül 30 olyan településre költözött, ahol a Koháryaknak birtokrésze volt, vagyis a szökevények 19%-a más Koháry-birtok felé orientálódott. Fontos felfigyelnünk azonban arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc után vált jellemzőbbé az a tendencia, hogy a Koháryak által is bírt településre vándoroljanak. Mindezt alátámaszthatjuk azzal, hogy a szökevények 51%-a szökött el 1712 után, ha viszont csak a Koháry-féle településekre költözőket figyeljük, akkor ez az arány a 87%-ot is elérte. A Koháry-birtokon belüli vándorlás tehát a Rákóczi-szabadságharc után válhatott jelentőssé. 4. táblázat A szökés iránya az 1720. évi szökevény összeírás alapján év/fő szökevények összesen Koháry-birtokra máshová 1680 1 1 1681 1682 18 Hévvízi, 1999. 283. 19 Molnár, 1991. 426. 21 Szirácsik, 2007. 156 131
