Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)

Szirácsik Éva: Szökni a Koháryak Nógrád vármegyei birtokáról 1720 előtt?

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA

Az 1716-ban és 1718-ban készült urbáriumok alapján elmondhatjuk, hogy a Ko- háry kézben lévő öt uradalomba összesen 290 gazda költözött, és onnan 36 gazda vándorolt el. A pozitív migrációs mérleg még akkor is igaznak mondható, ha a Nógrád vármegyei szökevények 1720. évi összeírásában szereplő 73 fővel számolunk.9 Ilyen adatok alapján állíthatjuk, hogy a gazdák számához viszonyítva a betelepülők aránya 32%-os volt, míg a szökevényeké 8%-os. A 73 fő azonban csak 46%-a volt a Koháry-birtokok 1720-ban összeírt szökevényeinek, hiszen viszonylag jelentős népesség hagyta el a (karancs)sági és a divényi uradalmakat, ahol a betelepülés nagyságrendjére vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk.

A Koháryak öt uradalma esetében viszont ismerjük a betelepülő és a helybelinek számító gazdák arányát. Ezek esetében megállapíthatjuk, hogy a szökevények jobbára azokat a településeket hagyták el, ahol magas volt a helybeli gazdák aránya. Leginkább Koháry István füleki birtoka volt érintett a szökésekben.

Ez a jelenség is felveti a kérdést, hogy azok vándoroltak tovább, akik korábban bevándoroltak, vagy a helybelinek számító gazdák döntöttek úgy, hogy lakóhelyet változtatnak. Néhány esetben pontosan meg tudjuk mondani, hogy kik szöktek el.

Domany (Domány) János 1718-ban költözött el a Pest-Pilis-Solt vármegyei Rókára Sipekről, ahol pedig örökös jobbágy volt. 1716-ban három kis fiával írták össze. Gazdaságához tartozott ekkor egy egész házhely, 2 szekér szénát termő rét, 10 kila alá való szántóföld és 2 sertés.10

Az urbárium készítésének évében, még 1716-ban költözött el Fülekről Nagy Mihály a Heves és Külső-Szolnok vármegyei Gyöngyös mezővárosba. Füleken személyében nemesnek tartották, egyébként a nemesek aránya Gyöngyösön is viszonylag magas volt. Ugyancsak Gyöngyösre költözött 1719-ben Solymosy (Solymosi) János is, akinek az apja füleki katona volt. Mindkettő Füleken fél házhelyet használt a hozzá tartozó földterülettel. A füleki Gulyás Györgyhöz is fél házhelyet írtak, és bár 1715-ben költözött Fülekre Rakoncáról, már 1719-ben Jászárokszállásra szökött.11

Telek Mihályt Fülekkovácsiban helybéli gazdának tartották, ahol 1716-ban 9 éves fiával élt negyed telken. Két év múlva Koháry István mezővárosába, Fülekre költözött12

Az uhorszkai Fodor Ádám és Magyar (Madar) Lukács örökös jobbágy volt, kis fiukkal és negyed házhellyel írták őket össze 1716-ban.13 Ugyanekkor a Garáb

9 Az 1720. évi összeírásban nem szerepel a Heves és Külső-Szolnok vármegyei birtokrész, de a néhány évvel korábban készült urbáriumban nem írtak össze ezen a területen szökevényeket.

10 Szirácsik, 2007. 53.

11 Szirácsik., 2007. 150—151.

12 Szirácsik, 2007. 173-174.

13 Szirácsik, 2007.

128