Szirácsik Éva (szerk.): Uradalmak kora - Discussiones Neogradienses 10. (Salgótarján, 2010)
Szirácsik Éva: Szökni a Koháryak Nógrád vármegyei birtokáról 1720 előtt?
DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 10. - URADALMAK KORA SZÖKNI A KOHÁRYAK NÓGRÁD VÁRMEGYEI BIRTOKÁRÓL 1720 ELŐTT?1 SZIRÁCSIK ÉVA Az elharapódzó szökések miatt Nógrád vármegye közössége úgy döntött, hogy összeírja a vármegyéből elszökött jobbágyokat. Az 1720. évi összeírás alapján a szakirodalomba az a megállapítás került, hogy a legnagyobb számban az esztergomi érsek, a váci püspök és Koháry István birtokairól szöktek el.2 Mi állhatott ennek hátterében? Az 1720. évi összeírásban a Koháry uradalmakkal kapcsolatosan valóban jobbára Koháry István neve szerepel, mindennek ellenére tudnunk kell, hogy a Nógrád vármegyei birtokok egy része volt csak kizárólagos tulajdona (divényi, zsélyi, karancssági birtokok és az egyik füleki uradalom), másik része a család közös tulajdonában állt (szécsényi, gyöngyösi3 uradalmak), s volt olyan jószág, amely Koháry Farkas fiainak birtokába került (a másik füleki uradalom). Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a családi közös birtokok is ténylegesen inkább Koháry István irányítása alatt állhatták, ezért kerülhetett neve birtokosként az összeírásba. A felsorolásból is kitűnik, hogy a Koháryaknak 7 uradalma volt Nógrád vármegyében. Ők voltak a vármegye legnagyobb birtokosai az összeírás készítése idején. A Koháryak öt uradalmának fennmaradt az 1716-ban és 1718-ban készített urbáriuma.4 Az 1710-es évek végén készült urbáriumok 572 Nógrád vármegyei gazdáról adnak hírt. Összehasonlításként elmondható, hogy Nógrád vármegye 1720. évi összeírása szerint 3002 gazdaságot vettek számba az egész vármegye területén.5 A gazdák legalább 19%-a tehát Koháry-birtokon gazdálkodott. Mindezek miatt számolnunk kell azzal, hogy a nagynak tartott szökésszám annak is 1 A jelen írás az OTKA (F 68089) támogatásával jött létre, amelyért a szerző köszönetét mond. 2 Belitzky, 1973. 232. 3 A gyöngyösi uradalom egy része Heves és Külső-Szolnok vármegyében terült el, míg másik része Nógrád vármegyéhez tartozott. Ide kell sorolnunk ezt az uradalmat azért is, mert birtok- igazgatásilag a Nógrád vármegyei birtokokhoz volt rendelve. 4 Szirácsik, 2007. Az öt uradalom: a szécsényi uradalom, a zsélyi uradalom, a gyöngyösi uradalom és a két füleki uradalom. 5 Belitzky, 1973. 231. 123
