Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)
Kállay István: Családtörténet – birtoklástörténet. Fejér megye nemesi társadalmának vizsgálata a török alóli felszabadulás idején
Voltak kétségtelenül új családok a főnemesek között. Erre a legjobb példa a móri uradalom, amely korábban — a középkorban — Csókakő várához tartozott. Birtokosai a Csákok, a Rozgonyiak, a Buzlaiak, az Egerváryak, a Kanizsayak és a Nádasdyak. 1671-ben a kincstáré lett, majd 1678—1688 között gróf Széchényi György kalocsai érsek birtokolta. Az uralkodó az uradalmat 1691. november 8-án báró Hochburg János hadiszállítónak és mindkét nemű örököseinek pallos- és kegyúri joggal adományozta, a lefizetett 60.000 Rft váltság fejében. A közepes nagyságú uradalomhoz több falu (Bodajk, Csurgó, Keresztes, Zámoly, Pátka, Sőréd, Csákberény) és puszta (Borbála, Kisfalud, Kajmat, Vajai, Pusztavám, Gerencsér, Szentgyörgyvár, Szentkereszt, Ondód, Szentalbert, Sárkány, Kis- és Nagyveleg, Tárnok, Csókakő, Nyék, Kápolna stb.) tartozott. A birtokot szerző báró Hochburg János és Hartmann Johanna lányát (Mária Annát) gróf Lamberg Ferenc vette el. Unokáját, ugyancsak Mária Annát, Lamberg Frigyes. A másik unoka (János Domokos lánya) gróf Berényi György felesége lett. Egyik lányukat (Klárát) báró Perényi Ferenc; a másikat (Erzsébetet) báró Luzsénszky György; a harmadikat (Máriát) gróf Zichy János vette el. Ez utóbbi házasságból született gróf Zichy Jozefa (gróf Bethlen József neje).6 A Lamberg család Németországból eredt; ősei között egy Fugger-lányt is találunk. A családnak három fő vonala volt: bajor-osztrák, morva és magyar. Címere: négyfelé osztott pajzs, amely ezüst és vörös mezőre oszlik, a másik kettő arany udvarában fekete vizsla látható. A középpajzsban két egymással szembenálló, arany és ezüst pöttyös vadászeb van. A családnak a móri uradalmon kívül az alsó-ausztriai Ottenstein- és Gilgenburg-ban is voltak birtokai. A családi levéltárat is ott őrizték. A család németországi ága fiágon, elsőszülöttségi joggal, a római birodalmi hercegi címet viselte/ A móri uradalom bittokosainak leszármazási táblázata a birtokszerző Hochburg család osztrák (Lamberg), de főleg magyar rokoni kapcsolataira utal: (lásd a köv. oldalon) A többi Fejér megyei birtokos között viszont kevés idegent találunk. A török 1688. évi kiűzése után a bécsi udvar Fejér megyét az ország hódoltsági részei közé sorolta. Az újszerzeményi területnek tekintett vármegyének 15.000 Ft fegyverváltságot kellett fizetnie. A megye főispánjává Lipót 1691. decemberében gróf galántai Esterházy Ferencet nevezte ki. 1692 júliusi beiktatásán 52 nemes volt jelen, akiknek Fejér megyében voltak birtokaik, de Győrben, Komáromban, Veszprémben laktak vagy tartózkodtak. Köztük Meszlényi János (Gárdony, Velence), Sajnovits Mátyás (Martonvásár, Tordas, Kálóz), Balogh János (Felcsut, Tabajd, Doboz), Sándor István özvegye (Iváncsa-major), Gellért János (Szentmiklós, Szentlászlópuszta), Kollár Farkas (Zámoly-major), Miskey István (Szolgaegyháza), Király János özvegye (Csabdi), Kutas István (Nyék, Pettend, Kajászószentpéter), Balassa Ferenc (Szöszvár), Fiáth János és Fördős Mihály (Aba, Pöttöle, Kajtor), Komáromi Zsigmond (Ladány, Jenő), Vörös János (Kiskeszi, Pentele), Metséri Ádám (Csór, Iszka), Kolozsváry Mihály (Bogárd), Szekeres István (Körtvélyes), Csajághy család (Hantos, Töbörzsök), Tinódy család (Rétszilas, Tinord), Daróczy István (Szentiván), Márkus György — Salamonváry János (Csősz), Madocsányi család (Urhida), Rudnyánszky család (Pentele, Pázmánd), Csuthy család (Alcsut) és a Bocsor család (Alap). Ennél világosabb áttekintést nyerünk, ha egyes falvak és mezővárosok birtoklását vizsgáljuk. Például Aba helységben az első Arany 1498-ban jelent meg. 1525-ben bizonyíttatta Fejér megyével a nemességét. 1629-ben özvegy Arany Ambrusné (született Anda Piroska) kérelmet intézett Veszprém megyéhez: előadta, hogy a Fehérvár környéki falvak mindig Veszprém megyéhez tartoztak és ott teljesítettek közmunkát. Komárom megye szolgabírája mégis azt követelte, hogy az abaiak fát fuvarozzanak Komáromba. A kérelem elintézéseképpen Veszprém megye átírt Komáromnak. 76
