Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Kállay István: Családtörténet – birtoklástörténet. Fejér megye nemesi társadalmának vizsgálata a török alóli felszabadulás idején

1703-ban az 1667. évi adományosok lánya kapta Bormért, Gárdonyt, Velencét, Kápolnásnyé­ket, Pettendet, Igart, és zálogba adta Meszlényi Jánosnénak. Ugyancsak a leányág kapta meg Besenyőpusztát, amely 1680-ban még a Paksy család kezén volt. 1702-ben az uralkodó rendelte el, hogy a birtokot a Paksy család leányági örökösei kapják. Ez különben nemcsak a Fejér, hanem a Pest, Tolna, Pilis, Kőrös, Békés és Csongrád me­gyei birtokokat is érintette. Dunapentelét, mint újszerzeményi jószágot a család 1703-ban 32000 Ft-ért váltotta vissza. Ezt a hatalmas összeget a Paksy család nevében Daróczy István és Jármy Ferenc terem­tette elő részben úgy, hogy kölcsönöket vettek fel, majd a hiányzó részt maguk pótolták. Ezért a Paksy család egyes tagjai zálogba adták Daróczynak pentelei, baracsi és pázmádi birtokrészei­ket. 24 A fenti példák azt mutatják, hogy egyes birtokosok a török alatt is maradtak, vagy a környező megyékben húzták meg magukat. Birtokjogukat azonban ekkor is igazoltatták, a családban pedig élt a hagyomány, hogy hol voltak birtokaik. A török után visszatértek, és nagy­részt elfoglalták régi birtokukat, vagy leányág révén szerezték vissza; így más nevek bukkantak fel, de a nemzetség vagy az affinitás maradt. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom