Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Kállay István: Családtörténet – birtoklástörténet. Fejér megye nemesi társadalmának vizsgálata a török alóli felszabadulás idején

1672-ben új család tűnt fel, a Fördős. Ebben az évben kapott nemességet két sárke­resztúri jobbágy: Fördős Péter és Mihály. 1676-ban Arany János a részbirtokosa Abának (415 tallért vett fel ekkor Fördős Mihálytól és Pétertől). 1680-ban Fördős Péter 60 éves győri had­nagy a győri káptalan előtt azt vallotta, hogy öccsével, Mihállyal együtt birtokolták Daja- és Petelepusztát. A Fördős testvérek marhakereskedésből származó nagy vagyonát mutatja, hogy 6800 tallérért zálogba vették gróf Esterházy Ferenctől Ászárt, Igmándot és Szendét. Állandó üzleti kapcsolatban álltak az alföldi tőzsérekkel. 1683-ban a szolgabíró és az esküdt figyelmez­tette Aranyt a fenti adósság megfizetésére. Arany ennek fejében abai és kajtori birtokrészét en­gedte át a Fördősöknek. A török után a Fördősök kerültek túlsúlyba Abán. Mihály lányát (Katalint) az ősrégi családból származó Fitáh János vette el. Igy a Fiáth család a Fördősökön keresztül birtokos lett Abán. Fiáth János előbb Győr város jegyzője, majd Győr és Komárom megyék alispánja; er­délyi kancelláriai titkár és tanácsos, végül helytartói tanácsos lett. Az 1696. évi összeírásban egyedül a Fördősök a birtokosok. De az egykorú tanúkihallgatásokból kitűnik, hogy Fördős Mihály és Fiáth János együtt birtokolták Abát. 1699-ben együtt iktatta be őket a győri káptalan újból a birtokba. Fördős-lányt vett el Szekeres István, Rákóczi majdani főtisztje (Abán is van el­temetve). Baranya és más megyékbe származott el Alcsutról a Csuthy család. A falu 1667-ben kötött szerződést a pálosokkal, amiből később vita lett. Miskey alispán javasolta, hogy bízzák ügyüket Sándor Istvánra, aki részbirtokos volt a faluban. Ő azonban visszaélt bizalmukkal és főleg azzal, hogy sógora (Újvári Imre) a magyar királyi kancellárián dolgozott. Az adomány­levelet így magának szerezte meg; beiktatása 1696-ban volt. Ennek többek között Sajnovits Mátyás és Csuthy István mondott ellent. Alsószentivánon 1649-ben halt ki a Paksy család fiága. Pálffy Pál nádor a birtokot Lendvay János és Farkas András győri harmincadosnak adományozta. A szerbek azonban nem voltak hajlandók az évi adót Győrbe küldeni, ezért a Lendvayak a végváriakat küldték rájuk. Ezek hét lakost levágtak és 70 ökröt elhajtottak. 1692-ben Lendvay és Farkas örökösei a bir­tokosok. 1702-ben az uralkodó Alsószentivánt a Paksy család leányági örököseinek a kezére adta, így a birtok leányágon visszakerült a családhoz. Ebben az időben ott gazdálkodott (beházasodás révén) a Daróczy család is. 14 Alap neve a Salamon családdal forrott össze. 1578-ban itt élt Salamon Miklós, Tárnok Gáspár és Gábor, Bocsor Ambrus, Szegedy Gáspár, Tarcsay Benedek és Máté. 1628-ban Sala­mon János, András és István új adománylevelet kapott. A régieket felmutatták, de mivel azok rongyosak voltak, újat kértek és kaptak. Egyes Salamonok a török alatt is a faluban maradtak, de nagy részük máshol (Vas,Soproa Győr megyében) élt. 1696-ban Fitáh János az egyik zá­logbirtokos. 1731-ben váltották a Salamonoktól vissza. Alapon volt részbirtokos a Tinódy család, amely már a XV. században szerepet játszott (királyi emberekként). Birtokaik voltak Tinordon, Rétszilason és Töbörzsökön is. A török alatt egy ideig maradtak, majd a 15 éves háború alatt elvándoroltak, mivel ez a vidék hadszíntér lett. Az alapiak közül Kapra Máté Kiskomáromban (ahol bátyja várkapitány volt), a Tinódyak Zala, Vas, Sopron megyében) a család feje: Tinódy István a Sopron megyei Kisegresden, Péter és Já­nos a Vas megyei Sámfalván), Sikátoron, Szentkirályon telepedtek le. Ez a nemzedék Tinódy Andrást nagybátyjának nevezi. Ő írni-olvasni nem tudott, de megőrizte a család néhány jószág­levelét. Családi hagyományból tudta, hogy őseinek Fejér megyében voltak nagy birtokai. 1664-ben elment Veszprémbe és a káptalannál, mint hiteles helynél bemutatta a megőrzött jó­szágleveleket. A káptalan regisztrálta és átírta azokat. Tinord és Rétszilas akkor még hódoltsági 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom