Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Vajay Szabolcs: A társadalmi átalakulás lélektani lecsapódása a királyi könyvekben

Jegyzetek 1. A társadalmi rétegeződés időnkénti megújulásának — a mobilitásnak — elméleti összefoglalása R. BENDIX and. S.M. LIPSET: Class, Status and Power, New York, 1966; a szóhasználat változó tartalmi megfelelőire JJ. KATZ and J.A. FODOR: The Philosophy of Language, New York, 1966. 2. A XX. század polgári történetírását sommázó Hóman időrendi áttekintésében 1430-ra csak Stibor vajda nagyszombati vereségét említi, 1754-re pedig az új osztrák vámtarifát és két helyi pórlázadást..., vö. HOMAN Bálint és SZEKFŰ Gyula: Magyar történet, l.-V., Budapest, 1935-1938, II. (Hómarri, 668 és IV. (Szekfű), 651. - A Benda szerkesztette Kronológia 1430-at megtoldja Zsigmond pénzverési reformjával, 1754 esetében pedig már elevenre tapint, a Helytartótanács ügyviteli újjászervezése kapcsán a nemességigazoló állandó bizottságot is említve, vö. BENDA Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig, I. (1526-ig), Budapest, 1981, 252-253 és II. (1526-1848), Budapest, 1982, 575-576. 3. A társadalmi magatartás tudománytani úttörése Neil J. SMELSER: Theory of Collective Behavior, London, 1962, valamint J. HUMMELL: Psychologische Ansätze zu einer Theorie sozialen Verhaltens, „Handbuch der empirischen Sozialforschung'' (René KOENIG szerk.), Stuttgart, 1969, IL, 1263 ésk. 4. Jelenkori vonatkozásában első dicséretes kísérlete HANKISS Elemér: Társadalmi csapdák. Diagnózisok, Budapest, 1983, nevezetesen kritikai töltető „Viselkedéskultúránk torzulása" fejezete (157—204 o.), s az ott említett szakirodalom (156. o.). 5. Az adománylevelet a Máramaros vármegye levéltárában őrzött eredetiről elsőként FEJÉRPATAKY László közölte a „Turul" szakfolyóiratban (V., 1887, 105-107). Utóbb belékerült az ugyancsak Fejérpataky szerkesztette Monumenta Hungáriáé Heraldica gyűjteményes köteteibe (L, Budapest, 1901, 59—62), végül pedig stylus-osztályozás tekintetében Dénes RADOCSAY: Gothische Wappenbilder auf ungarischen Adelsbriefen, „Acta Históriáé Artium", V., Budapest, 1958, 354, ismertette. — Társadalomtani kiértékelésére lásd S. de VAJAY: Artisanat, métiers et industrie dans l'héraldique hongroise, „Archívum Heraldicum", LXXIX., Neuchatel, 1905, 35. Figyelemreméltó orvostörténeti értelmezésére József ANTALL and Géza BUZINKAY: Coats of Arms of Hungárián Physicians, Budapest, 1982, 5; úgyszintén említi BERTÉNYI Iván: Kis magyar címertan, Budapest, 1983,115. 6. A státus változtatás uralkodói szándéka az oklevél szövegéből félreérthetetlenül kitűnik: ...idem Mychael... barbirius nostre maiestati... cum sudorosis suis laboribus... gratum se reddidit... miértis azután: ...idem Mychael de ignobilitate generis... ex nostra regia liberalitat nobilitamus, vö. Mon. Hung. Herald., im., I. 59—60. 7. Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy Dabi Mihály lett légyen valóban az első kedvezményezett, aki új státusát „verejtékes munkájával' — sudorosis suis laboribus — érdemelte volt ki. Ami kétségtelen: adománylevele a legrégebbről reánk maradt ilyetén királyi kiváltságlevél. Zsigmond címeradományainak ismeretében kevéssé feltételezhető azonban, hogy a magyar nemeseinek jobbadán csak a konstanzi zsinat óta címert adományozó király az 1420-as éveket sokkalta előzőn foganatosított volna címereslevéllel való nemesi-