Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Szécsény, 1983. április 6-8. (Discussiones Neogradienses 1. - konferencia kötet. Salgótarján, 1984)

Kubinyi András. A középbirtokos nemesség Mohács előestéjén

a Báthoriakhoz, vagy még a Telegdiekhez sem mérhető személy volt, aki kúriai jegyzőkönt kezdte pályáját, volt a Perényiek bihari alispánja, majd bálványosi várnagya, kincstári tiszt­viselő, megyei követ, királyi tanácsi választott ülnök, végül 1524-től sógorával, Somlyai Báthori Istvánnal együtt Mária királyné munkácsi vámagya és beregi főispánja, valamint mára­marosi ispán is lett. 51 Más példa: a Szabolcs, Bodrog és Baranya megyékben birtokos már em­lített Várdai Miklós királyi tanácsi ülnök egyik veje a Zala megyei Csebi Pogány Zsigmond, ugyancsak a választott ülnökök egyike, a másik a Heves megyei Apaffy Ferenc volt. * Még a gyéren fennmaradt adatok ellenére is igazolható az „előkelők" nagy részénél az ország egész területére (beleértve Szlavóniát) kiterjedő házasodási kör. 3 Ezt különben elősegítette a köz­nemesi családoknál az arisztokratákhoz képest általában jóval magasabb gyermekszám, vala­mint az, hogy az özvegyen maradt férfiak és nők szinte törvényszerűen mindig új házasságot kötöttek. A távoli országrészekben élő előkelő családok közti rokoni kapcsolatok, továbbá az a tény, hogy az újonnan közéjük kerülők (pl. Kubinyi) azonnal ebből a körből tudtak házasodni, azt mutatja, hogy a családok ismerték egymást. Az ismeretség forrásul elsősorban a gyakran tar­tott országgyűlések szolgáltak. Négy országgyűlési követlistát ismerünk a Jagelló-korból 1498­1518 közöttről, de hozzászámíthatjuk ötödiknek a János király 1527 márciusában tartott budai országgyűlésén megjelent követek jegyzékét is. Az öt országgyűlésen 452 személy vett részt, hozzájuk számítva az 54 ismert királyi tanácsi ülnök közül 16-ot, kik egyik követlistán sem szerepelnek, 468 személlyel számolhatunk, akik vitathatatlanul a nemesek politikai vezetői vol­tak, hiszen választás útján jutottak ide. Ötödrészük, 93 személy mutatható ki követségük előtt, alatt vagy után alispánként. Itt jegyzem meg, hogy a korszak alispánjainak alig valamivel több, mint egy harmadát ismerjük, sőt vannak olyan megyék, amelyekből korszakunkból egyetlen alispáni adatot sem ismerek (pl. Esztergom vagy Torontál), vagy csak egyet-egyet (pl. Mosón vagy Szerem). Ma 329 Jagellókori alispánra van adatom, 28,3 %-uk fordul elő a követlistákon, vagy az ülnökök között. A politikai vezetőréteg és az alispánok köre azonban ennél még jobban azonosult egymással. Ugyanazokból a csakádokból ugyanis többen viseltek alispánságot, mint ahányan követként voltak kimutathatók. Pl. Baranyában a Gyulai családból hárman vol­tak alispánok, de csak egyikük követségéről tudunk. 56 A Hont megyei követ Kalondai György a századfordulón ugyanakkor megyéje (és két évig egyben a szomszéd Nógrád) alispánja volt. Hontban öccse, Péter, követte az alispánságbap, akire viszont nincs adat, mint követre. György választott királyi tanácsi ülnök, Szobi és Werbőczy személyes barátja és szövetségese volt. 57 Hasonló példákat sokat hozhatnánk fel, olyan mértékben, hogy az ismert alispánok családjai­nak közel fele mutatható ki az öt követlista valamelyikében. Megint csak ott vagyunk, mint Pelényi esetében: az újkori viszonyokhoz hasonló képet látunk. (Alispánok, mint diétái köve­tek.) A 468 választott nemes közül 23-ról tudunk főispánságot is kimutatni. A főispánok közül öten alispánok is voltak, így fő- és alispán együtt 116, a követek 24,8 %-a volt. Voltak olyanok, mint Macedóniai Miklós, aki egyszerre volt Csanád megye főispánja és Temes megye alispánja. Gyalui Vas László viszont Külső-Szolnok alispánjából lépett elő főispánná. 58 Megyé­jük a főispán köznemeseket általában hivatalviselésük előtt, vagy után küldte az országgyűlésre, de ez alól voltak kivételek. Bellényi Gál Hevesben, Csáki László Csanádban, Hangácsi Mihály Borsodban, Korlátkövi Osvát Komáromban, Macedóniai Miklós Csanádban, Pakosi János Solt­ban, Patócsi Bertalan Aradban egy időben volt a megye főispánja és követe. 59 Derencsényi Miklós tornai főispánt 1518-ben viszont Gömör, ahol birtokai feküdtek, küldte az országgyűlés­re. Torna egyik követe pedig az ő alispánja, Nádasdi Benedek lett. A Jagelló-korban tehát a

Next

/
Oldalképek
Tartalom