Kemecsi Lajos (szerk.): A tatai fazekasság (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 4. Tata, 1995)

A TATAI FAZEKASSÁG kának készült. A másik egy 'zsírosbödön', 76 cm magas, kívül pitykés díszítéssel festés nélkül, belül mázzal beöntve. Remeknek készült Mészáros Endre műhelyében 1910 kö­rül. A múzeum tulajdonában van a tatai fazekas céh 32 cm ma­gas fehérmázas, zöld és kék levelekkel díszített korsója (4. kép). Felirata: "Ez a Korsó Ké­szült Az érdemes fazi kas czéhnek 1865 dik évben. Ké­szítette Károli Sándor. A Kii­szik bellőle váljon egészségére vivát Éljünk." Kevéssé ismert a Körmendy János által 1890-ben készített, s a család tulajdonában levő 73 cm magas zöld és kék min­tákkal díszített korsó, mely az 1896. évi millenniumi kiállítá­son aranyérmet nyert (5. kép). A közönséges használati edényekre, fazekakra, tejes köcsögökre általában nem tettek feliratot. A nagyobb tálakon, korsókon, boroskancsókon esetleg évszámot és a készítő mester nevét találjuk. Ez a gyakorlat a XX. század elejétől vált általánossá. A XIX. század elejéig visszanyúló hagyományt - a mázas kék és zöld díszítésű tálakat, tányérokat és a zöldmázas, plátos boroskancsókat - a két világháború között dolgozó öt mester megőrizte. Az ő műhelyükben készültek továbbra is a határikorsók, katlanfedők, az ecsettel húzott kunyhós, kígyós mintával. Legtovább készített hagyományos formájú és mintázatú edényeket a környék parasztsága számára id. Csiszár József és fia, József. 1978-ban id. Csiszár József a Népművészet Mestere lett. A fazekasok jól tudták, hogy mikor milyen edényt keresnek jobban a 4. kép Céhkorsó 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom