Buzási Enikő: Az Esterházyak családi arcképei (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 3. Tata, 1999)
alkalmazkodva, mellvértben, valamint a cári udvarnál kapott kitüntetésekkel ábrázolja Esterházyt, a Szent András-rend, valamint az Alexander Nyevszkij-rend jelvényeivel, mely utóbbinak ma már csak a nyakban viselt rendjeiszalagja látható. Mestere Alessandro Martelli itáliai származású szobrász a cári udvarban működve elsősorban portrészobrok készítésével szerzett hírnevet. O kivitelezte Bartolomeo Carlo Rastreili terve nyomán Nagy Péter cár szentpétervári lovasszobrát, amelyhez párdarabként elkészítette az akkori uralkodó, Erzsébet cárnő lovas emlékművét is (Szentpétervár, Ermitage). Esterházy Miklós portrészobra már a 18. század folyamán is említésre méltónak bizonyult. G. E. von Rotenstein, akinek neve alatt H. Balázs Éva újabb kutatásai szerint az egyik Pálffy János gróf rejtőzik, 1763-ra datált "útleírásában" megemlíti, hogy a cseklészi Esterházy kastély kertjében a kerti szobrok között áll gróf Esterházy érc mellszobra, amelyet Szentpéterváron öntöttek 4000.- Ft-ért. Bizonyos, hogy az adat Esterházy Miklósnak erről az. ábrázolásáról szól, de bizonytalan, hogy melyik példányról. Bécsi műkereskedelemből ugyanis nemrégiben a Szépművészeti Múzeumba jutott a szobornak egy további, azonos kompozíciójú és szignatúrájú változata, amelynek azonban technikai minősége nem éri el a tatai pédányét. Ennek alapján valószínűnek tartható, hogy a cseklészi kastélykertet egykor díszítő "kerti" példány az újabban előkerült és a Szépművészeti Múzeumba jutott darabbal azonos. írod.: Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest, 1959. I. p. 101, II. p. 284, (Esterházy Józsefként): Révhelyi E.: Aggházy M.: Magyarországi barokk szobrászat. Budapest, 1959. (recenzió) Művészettörténeti Értesítő IX. 1960/3. p. 264. - Alexander Martelliről: Thieme-Becker, XXIV. /1930/ p. 147. - A cseklészi példányról: Rotenstein, G. E. v.: Reisen durch einen Thcil des Königreichs Ungarn, im 1763. ten und folgenden Jahren. In: Bernoulli's Sammlung kurzer Reisebeschreibungen....Zehnter Band. Jahrgang 1783. Berlin-Leipzig. p.216: Korabinszky, J. M.: Geographisch -historisches Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. p.350-356; Rapaics R : Magyar kertek. Budapest, 1940. p. 1 1 1; Aggházy M.: A barokk szobrászat Magyarországon. Budapest, 1959. I. p. 101, II. p. 60. - A Szépművészeti Múzeum példányáról: Maria Theresia und ihre Zeit. Ausstellung, Schloß Schönbrunn, 1980. Kat. Nr. 19.18. Wien, Dorothcum 1645. Kunstauktion, 18-19. März 1992. Kai. Nr. 193. képpel. 18
