Kisné Cseh Julianna: Római üvegek (A Kuny Domokos Múzeum gyűjteményei 2. Tata, 2003)

rozó szerepet, a 3-4. században pedig a keleti és a Balkán félszigeti tartományok műhelyei­nek hatása mutatható ki. A római hódítási követően Pannoniában is hamarosan kialakult a helyi üveggyártás. A nyugat-pannoniai városokban már egészen a korai időszakban megalakulhattak a helyi műhelyek, melyek szerepe az itáliai kereskede­lem visszaszorulásával nőtt meg. Aquincum­ban helyi gyártásra utal egy ott előkerült kerámiabélyegző és annak egy palackon elő­került pozitív másolata. Feltételezhető, hogy itt a kölni polgároknak is lehetett műhelye. A Marcus Aurelius korából megjelenő keleti mesterek magas technikai színvonala termé­kenyen hatott a provincia üvegművességére is. Severus Alexander korában már Intercisá­ban és valószínűleg Gorsiumban is gyártot­ták a nagy mesterségbeli tudást igénylő keleti típusú üvegkelyheket. Területünkön a kereskedelmi forgalom mellett Brigetio (Szőny) üveggyártása ját­szott meghatározó szerepet. Brigetio a Car­nuntum-Aquincum limes-szakasz egyik leg­fontosabb bázisa volt. Az első század közepén kapta első helyőrségét, egy segédcsapatot. Szerepe az 1-2. század fordulóján, a legio tábor megépülésével nőtt meg. A véglegesen idehelyezett legio I. Adiutrix a maga mintegy 6000 emberével, a katonák családtagjaival és a legiot követő iparosokkal, keres­kedőkkel, a tábor mellett a katonaváros (az olajgyár területén), a polgárváros (Szőny község területén) és az iparos-, kézműves központok kiépülését, pezsgő gazdasági életet eredményezett. A település virágkorát a Severus-korban élte, ekkor vált municipiummá, majd a 3. század közepén a colonia rangot is meg­kapta. A tábortól délre kerültek elő a helyi üvegművességre utaló nyomok - fel­dolgozatlan, nyers üvegrögök, egy nagyobb ívelt oldalú tál deformált töredéke fogó nyomaival, és egy kétfülű, hasábos testű kis palack rontott oldallal - ami alapján a brigetioi üveggyártás kezdete az 1-2. század fordulójára tehető. A helyi műhely emlékei közé sorolható egy zöldes-fehér színű, talpgyűrűs pohár rontott, deformált fenék- és oldaltöredékei is. A település virágkora egyben az üveggyártás fellendülését is eredményezte. Általánossá váltak a jó minőségű, nagy szériákban jelentkező üvegek, amik nemcsak a kereskedelmi kapcsola­tok eredményeként kerülhettek ide, hanem a helyi műhely számos terméke is megtalálható köztük. A gazdasági fellendülés eredményeként a pannóniai üveg­gyártás a 3. század második felére és a 4. századra olyan jelentőssé vált, hogy a helyi piacok kielégítése mellett exportra is tudott termelni (Raetia). 9 Kagyló alakú palack, Rajna vidék, 300 körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom