Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Dallos István: A Kép-Ze-Let Nemzetközi Fémszobrász Táborok története a beszámolók tükrében. I. Hangfürdő és Hidegzuhany
A Kép-Ze-Let Nemzetközi Fémszobrász Táborok története a beszámolók tükrében 145 A második, 1998. A sikereken felbuzdulva 1998-ban már három hetesre bővítették a szervezők a KÉPZELET Szimpóziumot. A július 12. és augusztus 2. között megrendezett fémszobrász táboron ezúttal kilenc alkotó vett részt. John D. Antone az Egyesült Államokból, Washingtonból ékezett és a Kettős Házak koncepcióját folytatta. A budapesti Kopasz Tamás az előző évben a hangművész tábor tagjaként volt jelen, és ráérő „perceiben” készített néhány fémszobrász munkát. Ezekkel aztán közös kiállításon is bemutatkozott. Ezúttal ezen elképzeléseit folytatta és összesen tíz szobrot alkotott. Lois Viktor Hintalámpa elnevezésű óriási kompozícióját hívta életre. A mű központi része egy hatalmas bányászlámpa, amelyet monumentális hintaszerkezetbe ágyazott az alkotó. „Amíg a Turul madár, vagy más hagyományos értelemben vett szobor egyfajta látványosság, addig a bányászat rekvizitumá- ból képzett alkotások különlegességek. Csak itt keletkezhető művek. Ha egy elgondolás megtartja önmaga szellemi erejét, akkor időtől függetlenül megvalósítható és megvalósul.” - fűzte hozzá művéhez. Majoros Gyula, akárcsak az előző évben, most is zenészként érkezett a táborba Kecskemétről, ezúttal azonban fémszobrász terveket is hozva magával. Három elkészült alkotását Fantázia mobiloknak nevezte el, mivel mozgásba is hozhatóak. Péter Ágnes, a fővárosból, Koszorús Szobrász címmel kitüntetett, Mun- kácsy-díjas művész a tábor ideje előtt már bemutatkozott a Hidegzuhany Galériában. Ezúttal Nagybánya írisz című szimbolikus alkotását készítette el. Műve „...egyrészt a több mint száz éves Nagybányához kötődik, de ezekhez a bányákhoz is itt, Tatabányán. Ha felülnézetből láthatnánk, akkor a szembogár írisze tűnne elénk. A bontások a lemezen azért vannak, hogy az áttetszősége még intenzívebb legyen. Az állandó le- és felszállás, alászállás, felemelkedés az emberi szellem sajátja. A felfelé haladó elemek képviselik ezt, amelyeket figurának, növénynek, embernek is lehet tekinteni. Analógiákat próbáltam találni’.’ - kommentálta alkotását Péter Ágnes.4 Zielinszki Tibor egyenest Londonból érkezett, ahol angol feleségével élt. Határozott elképzelésekkel jött a táborba. Egyfelől előző évi művének folytatásaként olyan kereszt alaprajzú alkotást hozott létre, amelynél a fény játssza a főszerepet. Mint elmondta, konkrét céllal alkotta: „Kifejezetten ide, Tatabányára készülő munka ez. A görög kereszt célgömbszerű metszéspontjával, égtájak szerint betájolva meg akarom jelölni ezt a helyet. Ahogyan a kínaiak a Mennyei Béke terére tették a világ közepét, én hasonló indíttatásból Tatabányára, ide a múzeum területére.” Másrészről anatómiai érdeklődésének adott teret a hátgerinc sajátos megformálásával. E testrésznek tulajdonított jelentéstartalmakat igyekszik bemutatni a szokatlan alkotás. Ezek a művek végül nem készültek el a tábor zárására, így a szakmai zsűri értékelésében nem szerepelnek. Ézsiás István még az előző évi táborban kiszemelt egy helyet következő alkotásának, amely ezúttal öltött testet MADI címmel. A művész az amszterdami tanácskozásról nevezte el alkotását, és összesen hét szobrot készített a táborban. Szunyogh László a tábor legtermékenyebb alkotójának bizonyult. Az itt készült tizennégy alkotása az előző évi tapasztalatok gyümölcse. Varkoly László Hidegzuhanybeli Viharvertjeive 1 nyílt meg a szimpózium. Előző fémszobrász táboros tapasztalataival másképpen közelítette meg az anyagot: a vasat kővel, fával, üveggel, márvánnyal, csillámpalával vegyítette. Kísérletezései eredménye tizenegy kompozíció a tábor zárására. A művész mennybemenetele - Kopasz Tamás és Gaál József előadása, 1998. The Artist’s Ascension - a show by Tamás Kopasz and József Gaál, 1998 4 A művész később a Szent Borbála Szeme nevet adta alkotásának.
