Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)

Dallos István: A Kép-Ze-Let Nemzetközi Fémszobrász Táborok története a beszámolók tükrében. I. Hangfürdő és Hidegzuhany

A Kép-Ze-Let Nemzetközi Fémszobrász Táborok története a beszámolók tükrében 145 A második, 1998. A sikereken felbuzdulva 1998-ban már három hetesre bővítették a szervezők a KÉPZELET Szim­póziumot. A július 12. és augusztus 2. között meg­rendezett fémszobrász táboron ezúttal kilenc alkotó vett részt. John D. Antone az Egyesült Államokból, Washingtonból ékezett és a Kettős Házak koncepció­ját folytatta. A budapesti Kopasz Tamás az előző év­ben a hangművész tábor tagjaként volt jelen, és ráérő „perceiben” készített néhány fémszobrász munkát. Ezekkel aztán közös kiállításon is bemutatkozott. Ez­úttal ezen elképzeléseit folytatta és összesen tíz szob­rot alkotott. Lois Viktor Hintalámpa elnevezésű óri­ási kompozícióját hívta életre. A mű központi része egy hatalmas bányászlámpa, amelyet monumentális hintaszerkezetbe ágyazott az alkotó. „Amíg a Turul madár, vagy más hagyományos értelemben vett szobor egyfajta látványosság, addig a bányászat rekvizitumá- ból képzett alkotások különlegességek. Csak itt kelet­kezhető művek. Ha egy elgondolás megtartja önmaga szellemi erejét, akkor időtől függetlenül megvalósítható és megvalósul.” - fűzte hozzá művéhez. Majoros Gyula, akárcsak az előző évben, most is zenészként érkezett a táborba Kecskemétről, ezúttal azonban fémszobrász terveket is hozva magával. Há­rom elkészült alkotását Fantázia mobiloknak nevezte el, mivel mozgásba is hozhatóak. Péter Ágnes, a fővá­rosból, Koszorús Szobrász címmel kitüntetett, Mun- kácsy-díjas művész a tábor ideje előtt már bemutat­kozott a Hidegzuhany Galériában. Ezúttal Nagybánya írisz című szimbolikus alkotását készítette el. Műve „...egyrészt a több mint száz éves Nagybányához kö­tődik, de ezekhez a bányákhoz is itt, Tatabányán. Ha felülnézetből láthatnánk, akkor a szembogár írisze tűnne elénk. A bontások a lemezen azért vannak, hogy az áttetszősége még intenzívebb legyen. Az állandó le- és felszállás, alászállás, felemelkedés az emberi szellem sajátja. A felfelé haladó elemek képviselik ezt, amelye­ket figurának, növénynek, embernek is lehet tekinteni. Analógiákat próbáltam találni’.’ - kommentálta alko­tását Péter Ágnes.4 Zielinszki Tibor egyenest Londonból érkezett, ahol angol feleségével élt. Határozott elképzelésekkel jött a táborba. Egyfelől előző évi művének folytatá­saként olyan kereszt alaprajzú alkotást hozott létre, amelynél a fény játssza a főszerepet. Mint elmondta, konkrét céllal alkotta: „Kifejezetten ide, Tatabányára készülő munka ez. A görög kereszt célgömbszerű met­széspontjával, égtájak szerint betájolva meg akarom jelölni ezt a helyet. Ahogyan a kínaiak a Mennyei Béke terére tették a világ közepét, én hasonló indíttatásból Tatabányára, ide a múzeum területére.” Másrészről anatómiai érdeklődésének adott teret a hátgerinc sajátos megformálásával. E testrésznek tulajdonított jelentéstartalmakat igyekszik bemutatni a szokatlan alkotás. Ezek a művek végül nem készültek el a tá­bor zárására, így a szakmai zsűri értékelésében nem szerepelnek. Ézsiás István még az előző évi táborban kiszemelt egy helyet következő alkotásának, amely ezúttal öltött testet MADI címmel. A művész az amszterdami tanácskozásról nevezte el alkotását, és összesen hét szobrot készített a táborban. Szunyogh László a tábor legtermékenyebb alko­tójának bizonyult. Az itt készült tizennégy alkotása az előző évi tapasztalatok gyümölcse. Varkoly László Hidegzuhanybeli Viharvertjeive 1 nyílt meg a szim­pózium. Előző fémszobrász táboros tapasztalataival másképpen közelítette meg az anyagot: a vasat kővel, fával, üveggel, márvánnyal, csillámpalával vegyítette. Kísérletezései eredménye tizenegy kompozíció a tá­bor zárására. A művész mennybemenetele - Kopasz Tamás és Gaál József előadása, 1998. The Artist’s Ascension - a show by Tamás Kopasz and József Gaál, 1998 4 A művész később a Szent Borbála Szeme nevet adta alkotásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom