Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében
A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében 115 Az elődközségek területére izraelita felekezetűek számára kiadott iparengedélyek megoszlása Az izraelita felekezetűek számára kiadott iparengedélyek településenkénti a kiadás időpontja alapján (1887-1948)26 me goszlása (1887-1948) 128 Év Engedélyek száma (db) % Település Engedélyek száma (db) % 1887-1900 21 8,6 Alsógalla 12 4,9 1901-1910 30 12,3 Felsőgalla 95 39,1 1911-1920 31 12,8 Tatabánya 8 3,3 1921-1930 67 27,6 Bánhida 24 9,9 1931-1940 52 21,4 nincs adat 104 42,8 1941-1945 15 6,2 Összesen: 243 100 1946-1948 27 11,1 A hatósági nyilvántartásokból azt is láthatjuk, hogy Összesen: 243 100 Felsőgalla volt az a település, ahova a legtöbb engedélyt Az 1920-as évek közepétől tapasztalható vállalkozói boom részben összefüggésbe hozható a térség gazdaságát meghatározó MÁK Rt. fejlesztésével, mivel erre az időszakra datálható a szénre épülő iparágak helyi megjelenése is. Az új üzemek beindítása újabb munkaerő felvételével is együtt járt, ami viszont a helybéli iparosok és kereskedők által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet növekedését eredményezte. Ez a tendencia a következő évtized közepén is folytatódott. Az elődtelepülések gazdasági, politikai és társadalmi viszonyait ismertető cikkeket is közzé tévő Tatatóvárosi Híradó 1937-ben megjelent egyik számában még maga az újságíró is elcsodálkozott azon, hogy - a fizetőképes keresletnek köszönhetően - a gazdasági válság ellenére gombamód szaporodtak az új üzletek Felsőgallán.27 Az üzletek számbéli gyarapodása mögött az 1930-as évek végén az is meghúzódhatott, hogy több, a zsidó- törvények által érintett gazdasági területről visszavonulni kényszerülő személy próbálta meg kieső bevételeit új üzletek nyitásával kompenzálni. kiadták. Mondhatjuk ezt még akkor is, ha tudjuk, hogy az ipari és kereskedelmi tevékenység gyakorlásának helyszínére vonatkozó rovatot sok esetben (42,8%) üresen hagyták. Talán az sem volt véletlen, hogy az 1940-es évek elején Felsőgalla volt az a 15.000 főt számláló község, ahol 25 keresztény és 17 zsidó üzlet működhetett egymás mellett.28 29 Az engedélyt kérők többsége (68,1%) kereskedelmi tevékenység folytatására kapott engedélyt, de jelentős volt - bár az előbbihez képest eltörpült - a képesítéshez kötött tevékenységet végzők aránya (18,3%) is. Az izraelita felekezetűek számára kiadott iparengedélyek megoszlása a tevékenység jellege alapján (1887-1948)30 * Tevékenység Engedélyek száma (db) % Képesítéshez kötött (A) 43 18,3 Engedélyhez kötött (B) 21 8,9 Kereskedelmi (D) 160 68,1 Képesítéshez nem kötött (E) 11 4,7 Összesen: 235 100 26 TbL A, B, C, D, E Iparlajstromok (1887-1948) alapján saját számítás. 27 Új üzletek Felsőgallán. Tatatóvárosi Híradó 1937/1. sz. 4. 28 TbL A, B, C, D, E Iparlajstromok (1887-1948) alapján saját számítás. 29 TbL V./103.2.17. doboz 32/1943 1943. január 2. 30 TbL A, B, C, D, E Iparlajstromok (1887-1948) alapján saját számítás.
